TARTALOM

 VISSZA

 


Hatalmas jéghegy készül leválni az Antarktisz-félszigetről



| |
 

A valaha ismert egyik legnagyobb jéghegy készül leválni az Antarktisz-félszigetről - jelentették be kutatók.

A szakemberek szerint az Antarktisz-félsziget Larsen C selfjegének - a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg - egyik törésvonala nagyjából 18 kilométerrel nőtt meg néhány hét alatt decemberben, ami azt jelenti, hogy a leszakadni készülő csaknem ötezer négyzetméteres jégtömböt immár egy mindössze 20 kilométeres szakasz köti össze a selfjéggel.

A nagyjából 350 méter vastag Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket. A kutatók évek óta figyelemmel követik a selfjég törésvonalának alakulását, az aggodalmaik pedig egyre csak fokozódtak a Larsen A 1995-ös és a Larsen B 2002-ben bekövetkezett hirtelen feltöredezése után.

"Csodálkoznék, ha a következő pár hónapon belül nem következne be a leválás" - mondta a projektet vezető Adrian Luckman, a walesi Swansea-i Egyetem munkatársa, aki kollégáival műholdas felvételeket elemezve jutott arra, hogy a jégborjadzás immár elkerülhetetlen.

Luckman szerint ötezer négyzetkilométeres kiterjedésével, a leszakadó jégtömb az eddig feljegyzett tíz legnagyobb jéghegy közé fog kerülni. A kutatók úgy vélik, hogy a jégtömb leválásával a selfjég egésze sebezhetőbbé válik vagy akár teljesen széttöredezhet, ám a pontos sorsát egyelőre nem lehet megmondani.

A leváló jéghegy nem fogja növelni a tengerszintet, ám, ha a selfjég tovább töredezik, akkor a gleccserek szabad utat kaphatnak az óceánba, ami már befolyásolhatja a tengerszintet. A becslések szerint, ha a Larsen C által jelenleg feltartóztatott jégmennyiség egésze eléri a nyílt vizet, akkor tíz centiméterrel emelkedhet a globális tengerszint.


Forrás: MTI
MTI 2017. január 6., péntek 17:40

Kulcsszavak

MTI, Antarktisz, selfjég, leválás, globális felmelegedés

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább