hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hatalmas jéghegy készül leválni az Antarktisz-félszigetről



| |
 

A valaha ismert egyik legnagyobb jéghegy készül leválni az Antarktisz-félszigetről - jelentették be kutatók.

A szakemberek szerint az Antarktisz-félsziget Larsen C selfjegének - a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg - egyik törésvonala nagyjából 18 kilométerrel nőtt meg néhány hét alatt decemberben, ami azt jelenti, hogy a leszakadni készülő csaknem ötezer négyzetméteres jégtömböt immár egy mindössze 20 kilométeres szakasz köti össze a selfjéggel.

A nagyjából 350 méter vastag Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket. A kutatók évek óta figyelemmel követik a selfjég törésvonalának alakulását, az aggodalmaik pedig egyre csak fokozódtak a Larsen A 1995-ös és a Larsen B 2002-ben bekövetkezett hirtelen feltöredezése után.

"Csodálkoznék, ha a következő pár hónapon belül nem következne be a leválás" - mondta a projektet vezető Adrian Luckman, a walesi Swansea-i Egyetem munkatársa, aki kollégáival műholdas felvételeket elemezve jutott arra, hogy a jégborjadzás immár elkerülhetetlen.

Luckman szerint ötezer négyzetkilométeres kiterjedésével, a leszakadó jégtömb az eddig feljegyzett tíz legnagyobb jéghegy közé fog kerülni. A kutatók úgy vélik, hogy a jégtömb leválásával a selfjég egésze sebezhetőbbé válik vagy akár teljesen széttöredezhet, ám a pontos sorsát egyelőre nem lehet megmondani.

A leváló jéghegy nem fogja növelni a tengerszintet, ám, ha a selfjég tovább töredezik, akkor a gleccserek szabad utat kaphatnak az óceánba, ami már befolyásolhatja a tengerszintet. A becslések szerint, ha a Larsen C által jelenleg feltartóztatott jégmennyiség egésze eléri a nyílt vizet, akkor tíz centiméterrel emelkedhet a globális tengerszint.


Forrás: MTI
MTI 2017. január 6., péntek 17:40

Kulcsszavak

MTI, Antarktisz, selfjég, leválás, globális felmelegedés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább