hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyors diagnosztika daganatgyanús betegeknek



| |
 


A daganatgyanús betegeknek 14 napon belül időpontot kell kapniuk diagnosztikai vizsgálatra és megszűnik az egynapos sebészeti ellátás volumenkorlátja - ezt is tartalmazza az a kormányrendelet-tervezet, amelyről szombati zalakarosi előadásán, illetve az azt követő sajtótájékoztatón beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára.

Zombor Gábor az egészségügyi alapellátó orvosokat tömörítő FAKOOSZ közgyűlésén tett említést arról, hogy egy tervezett rendeletmódosítás szerint a daganatgyanús betegnek 14 napon belül időpontot kell kapnia diagnosztikai vizsgálatokra. Az időpontot a háziorvos asszisztense kérné számára a területi egészségügyi szolgáltatótól.

"Történelmi lépés lenne" rákényszeríteni a szolgáltatókat arra, hogy akinek erre nagy szüksége van, annak európai szintű betegellátást nyújtson hosszas várakozási idő helyett.
Az előadást követő sajtótájékoztatón az államtitkár az MTI kérdésére kifejtette: elkészült a finanszírozási kormányrendelet módosítása, amely a tervek szerint május 6-án kerül a kormány elé. A módosítás egyik legjelentősebb eleme a gyors diagnosztika, ami a betegbiztonságot szolgálja, de ehhez az egészségügyi szakma teljes összefogására van szükség.
Ha a háziorvos a CT-, MR- vagy összetettebb laboratóriumi vizsgálatra nem kapja meg a betege számára a 14 napon belüli időpontot a területileg illetékes szolgáltatótól, azonnal jelzi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Ezt követően az OEP intézkedik, másik szolgáltatóhoz irányítja a beteget.

"A magyar egészségügy sok problémája mellett ez olyan ügy lehet, amiben a szakma irányítói és az egészségbiztosító a betegek érdekében tud összefogni"- jelentette ki Zombor Gábor. Hozzátette azt is, hogy a kormányrendelet módosítása összesen ötmilliárd forint felhasználását biztosítja majd.

A gyorsabb diagnosztizálás mellett szerepel benne az is, hogy "volumenkorlát-mentessé" válik az egynapos sebészeti ellátás, ami átalakíthatja a fekvőbeteg-ellátás egy részének finanszírozhatóságát. Ez főként a kisebb kórházaknak jelent nagyobb lehetőséget, mert kisebb költséggel tudnak korszerűbb ellátást biztosítani.
A várólisták csökkentéséről szóló program jogszabályi leírása is ebben a rendeletmódosításban szerepel, hogy "pozitív ösztönzőkkel inspirálja a kórházakat és kórházi osztályokat a listák csökkentésére". Már eddig is több mint ötezerrel kevesebben szerepelnek a várólistákon, például a szemlencse-beültetésnél 20 százalékkal, a csípőprotézis-műtétre váróknál pedig ennél is nagyobb mértékben csökkent a várakozók száma - jelezte Zombor Gábor.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a bejelentés kapcsán a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "nagyon nagy lépés" lenne a 14 napon belüli diagnosztizálás elérése. Összességében az alapellátási törvény tervezetéről pedig azt mondta: nagyon sok kérdésben végre áttörést hozhat az új jogszabály.




MTI 2015. április 25., szombat

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

1.,   Vadász Gábor Antal mondta   2015. Április 29., Szerda 08:36:06
1960-ban kaptam diplomát, sebész lettem. Daganat gyanú esetén a körzeti orvos vagy a szakrendelő kérésére mindig soron kívüli beutalási lehetőséget kapott és a kórházi kivizsgálás néhány nap alatt lezajlott, ami diagnózishoz vezetett. A műtétre várakozás sem volt több néhány napnál!

Szégyen ami itt és ma a tumorosokkal, de ami a többi beteggel is történik.

A mai rendszer kialakítóinak bűnei az égre kiáltanak.

dr. Vadász Gábor

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Gyors diagnosztika daganatgyanús betegeknek