hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyógyszerhatások és biológiai óránk



| |
 



A gének többsége a hajnali órák és alkonyat előtt a legaktívabb - erre a következtetésre jutottak ötéves állatkísérletek alapján a Pennsylvania Egyetem kutatói, akik szerint eredményeik figyelembevételével sokkal hatékonyabban lehet a jövőben alkalmazni a gyógyszerkészítményeket.

A kutatásokat összefoglaló tanulmány az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) legújabb számában jelent meg.

A napi biológiai óra, a cirkadián ritmus irányítja az élővilág élettani folyamatait. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói arra vállalkoztak, hogy egérkísérletek során 12 szövettípus esetében feltérképezik a gének és a fehérjék működésének 24 órás változásait - olvasható a BBC hírei között, valamint a Pennsylvaniai Egyetem honlapján.

A tudósok kétóránként vettek mintát az egerek veséjéből, májából, tüdejéből, mellékveséjéből, szívéből, aortájából, agytörzséből, kisagyából, hipotalamuszából, sárga és barna zsírszövetéből, valamint vázizomzatából. A vizsgálatok a fehérjetermelésben részt vevő gének 43 százalékánál mutattak ki aktivitási ingadozást. Ez a "mintázat" eltérő volt különböző géneknél különböző szövetekben. A legdinamikusabb változásokat a májban észlelték, ahol 3186 génnél mértek napi aktivitási ingadozást, míg a hipotalamuszban csupán 642-nél.

A kutatók kiemelték, hogy a gyógyszerkészítmények többségének "támadási" pontjai is a biológiai óra irányítása alatt állnak. Az Egyesült Államokban forgalmazott 100 legnépszerűbb készítményből 56, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listájának 250 gyógyszeréből pedig 119 cirkadián ingadozást (oszcillációt) mutató gének segítségével fejti ki hatását.

"Már korábban is felismerték, hogy a gyógyszerek alkalmazásában célszerű figyelembe venni a gének, a sejtek életritmusát, ez az úgynevezett kronoterápia. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó koleszterin a májban termelődik, amely éjszaka a legaktívabb, így a sztatin-készítményeket este célszerű bevenni.

Ezek a felismerések azonban véletlenszerűen, vagy más tárgyú vizsgálatok +melléktermékeként+ születtek. A mi vizsgálataink során viszont célzottan kutattuk, hogy mely gyógyszercélpontok mely szervekben és mikor állnak a szervezet biológiai órájának irányítása alatt. Eredményeink alapján hatékonyabban és kisebb dózisokban lehet majd alkalmazni a gyógyszerkészítményeket" - magyarázta a kutatásokat irányító John Hogenesch professzor.

http://www.bbc.com/news/health-29747358
http://www.upenn.edu/searchdir/?q=PNAS++John+Hogenesch




MTI 2014. október 29., szerda

Kapcsolódó anyagok

Mi a pregabalin valódi hatása diabeteses neuropathiás fájdalom esetén? (Kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom?)

Különböző stádiumú idiopathiás Parkinson-kóros betegek gondozóinak egészségállapot-felmérése

A levetiracetam és a lacosamid kiegészítő kezelés hatékonyságának retrospektív összehasonlítása parciális epilepszia kezelésében

Epilepsziás betegek életminőség-vizsgálata a megküzdési stratégiákkal és a betegségészleléssel összefüggésben

Ischaemiás stroke-ot szenvedett rákbetegek jellemzése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Elhunyt prof. dr. Kiss István

Prof. dr. Kiss István 2018. május 11-én, 66 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Tovább


Gyulai Iván Pro Natura díjat kapott

Gyulai Iván ökológusnak, a biológiai sokféleség védelmét szolgáló átfogó társadalmi és gazdasági keretrendszer megteremtése érdekében végzett több évtizedes szakmai és társadalmi tevékenységeiért; környezet- és természetvédelmi szakemberek generációinak oktatásáért és a magyar társadalom széles rétegei szemléletformálásáért ítélték oda a Pro Natura díjat, amelyet a földművelésügyi miniszter adott át az ismert kutatónak.

Tovább


Az IBS labirintus - 12 kreditpontot érő képzés

Háziorvosoknak, belgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, gasztroenterológusoknak és klinikai szakpszichológusoknak szóló képzés Budapesten, 2018. május 4-5 között lesz.

Tovább


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Tovább


Gyógyszerhatások és biológiai óránk