hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyógyító indiánok



| |
 

Fűzfakéregből kivont szalicilsav maradványait fedezték fel a Colorado-államban előkerült 1300 éves edénytöredéken - a 7. századi lelet a legkorábbi bizonyíték arra, hogy Észak-Amerika őslakossága gyógyászati célból alkalmazta a modern kori aszpirin "előfutárának" is tekinthető vegyületet.

A régészek három évvel ezelőtt tártak fel négy edénytöredéket, valamint egy kaparópenge vagy kés maradványait 80 centiméter mélységben egy barlang alját borító üledékrétegben, radiokarbon kormeghatározás tanúsága szerint a leletek 586 és 692 közötti periódusból származhatnak. A töredékek azonban olyan aprók, és olyannyira híján vannak bárminemű jellegzetességnek, hogy nehéz őket valamely kultúrához kötni - olvasható a Western Digs hírportálon.

A kerámiatöredékeket biomolekuláris elemzésnek vetették alá, hogy kiderítsék, mire használták egykori tulajdonosaik a cserépedényeket. A vizsgálatok során három töredéken semmiféle vegyületet nem fedeztek fel, a negyediken viszont fűzfakéregből származó szalicilsav maradványaira bukkantak. A meglepő eredmény hitelességét négy különböző módszerrel elvégzett vizsgálat igazolta.

A fűzfa kérgét, leveleit, gyökereit ősidők óta alkalmazták fájdalomcsillapítóként és gyulladáscsökkentőként. A szalicilsav azonban belsőleg alkalmazva nagy adagban toxikus, a problémát a 19. században sikerült megoldaniuk európai vegyészeknek, akik kidolgozták a sokkal kevesebb mellékhatással járó készítmény, az acetilszalicilsav (aszpirin) előállításának módszerét.

A vizsgálatokat végző Denise Regan érdekességként megemlítette, hogy a cseréptöredéken semmiféle más szerves vegyület maradványait nem sikerült kimutatni, így valószínűsíthető, hogy a kerámiaedényt gyógyszeres "tégelyként" használhatta egykori tulajdonosa.


NZS
Forrás: MTI

2014. augusztus 13.

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Gyógyító indiánok