hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gluténérzékeny svédek



| |
 


A svéd gyerekek hajlamosabbak a gluténérzékenységre - ezt állapította meg egy frissen publikált nemzetközi tanulmány.

A kutatást svéd részről Daniel Agardh, a Lund Egyetem orvosa vezette. A Stockholmtól délre fekvő egyetemhez nagy kórház tartozik.

A tanulmányhoz német, finn és amerikai kutatók is csatlakoztak. A szakemberek a vizsgálat során csaknem 8700, cukorbetegségre hajlamos, gluténérzékenységben szenvedő gyereket követtek születésüktől hatéves korukig.

A gluténérzékenységet - közkeletűbben lisztérzékenységet - elsősorban a gabonafélékben megtalálható sikérfehérje, a glutén váltja ki. A vizsgált országokban a gabonák fontos részét képezik a táplálkozásnak.

A kutatók megállapították, hogy a svéd gyerekek esetében kétszer akkora a kockázata a gluténérzékenységnek, mint az amerikai gyerekeknél. Mi több, az is kiderült, hogy a Svédország déli részén élő gyerekek hajlamosabbak a gluténérzékenységre, mint északabbra élő társaik.

Agardh a Dagens Nyheter svéd napilapnak elmondta: a kutatók nem tudják, miért több a lisztérzékeny gyerek az országban, és vajon mi okozza, hogy délen még rosszabb a helyzet ezzel kapcsolatban. Az orvos szerint a genetikai és környezeti tényezők kombinációja lehet a kulcs, de mindenképpen további kutatások szükségesek ennek kiderítésére.

Világszerte átlagosan az emberek 1,5 százalékánál fordul elő lisztérzékenység, Svédországban azonban átlagosan 3 százaléknál. A svéd gyerekeknél ráadásul fiatalabb korban alakul ki, mint más országok gyerekeinél.




MTI 2014. július 11., péntek

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Gluténérzékeny svédek