hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Giacometti Bécsben



| |
 


ahol nemcsak a svájci művész életművét mutatják be, hanem felvonultatják a róla készült fotókat és édesapjának festményeit is.


A tárlat 146 művéből 87 Alberto Giacometti alkotása. A Giacometti-darabok között csaknem negyven szobor látható, valamint egy önarckép, amelyet halála előtt néhány hónappal fejezett be. A tárlat továbbá festményeken, rajzokon és vázlatokon keresztül mutatja be a művész egyes alkotói fázisait a kubista és szürrealista korszakán keresztül az alkotói válság után készült darabokig. Megtekinthetők még Giacomettiről készült filmfelvételek, valamint a párizsi műtermében készült fekete-fehér fotók is.

Alberto Giacometti (1901-1966) a huszadik század egyik legjelentősebb szobrásza, híressé elnyúlt bronzfigurái tették. A svájci születésű alkotó művei rekordokat döntenek az aukciós liciteken. 2010-ben egyik leghíresebb életnagyságú szobra, A sétáló ember (L'Homme qui marche I) 74 millió euróért (csaknem 19 milliárd forintért) kelt el egy londoni árverésen. Az 1950-es években készült szekér-bronzszobrai közül az egyik pedig novemberben kerül kalapács alá New Yorkban, ahol szintén rekordlicittel számolnak. Ennek a sorozatnak egy darabja megtekinthető a bécsi kiállításon is.

A január 26-ig látogatható tárlat a Kunsthaus Zürich együttműködésével jött létre. A kiállítás apropója a bécsi Leopold Múzeum alapítványának 20., valamint a két intézmény Schielével kapcsolatos együttműködésének 25. évfordulója, amelynek keretében eddig Bécsben, október 10-tő pedig már Zürichben láthatók Egon Schiele osztrák festő művei.


forrás: MTI

2014. október 17., péntek

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Giacometti Bécsben