hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Francia műszív



| |
 


Újabb műszívet ültettek be Franciaországban. A második kísérletre néhány héttel ezelőtt a nyugat-franciaországi Nantes egyetemi kórházában került sor, nyolc hónappal a szervet előállító Carmat orvosbiológiai cég első párizsi beültetése után.

A hírről honlapján számolt be a Libération című napilap. "Minden rendben ment, de semmit nem tudunk a betegről" - írta a lap, amely a France Inter közszolgálati rádióhoz hasonlóan csak annyit tud, hogy "a legnagyobb diszkrécióval" történt a beavatkozás. A francia hírügynökség megkeresésére a nantes-i kórház nem kívánta kommentálni az értesülést, hanem a műszívet előállító Carmat orvosbiológiai céghez küldte a sajtó képviselőit, de annak szóvivője sem kívánt nyilatkozni.
A Libération szerint a műtétet Daniel Duveau professzor csapata végezte. A sebész jelen volt Christian Latrémouille professzor mellett, amikor a világon először teljes műszívet ültetett be egy szívátültetésre szakosodott francia kutatócsoport vezetőjeként egy végső stádiumban lévő, szívelégtelenségben szenvedő betegnek 2013. december 18-án a párizsi Georges Pompidou Kórházban.

Az első páciens, akibe mesterséges szívet ültettek, a 76 éves Claude Dany március 2-án, a műtét után két és fél hónappal meghalt. A műszívet feltaláló francia sebész, Alain Carpentier akkor azt mondta, hogy a készülék hirtelen állt le: rövidzárlat volt, ez pedig olyan szívmegállást eredményezett, mintha a páciens saját, beteg szíve szenvedett volna végzetes rohamot.
Röviddel az első transzplantált beteg halála és 75 nappal a beültetés után a Carmat azt jelentette be, hogy folytatja a klinikai teszteket négy, végstádiumban lévő betegen. Chrisitian Latrémouille, az operációt végző sebész úgy vélte, hogy a programot folytatni kell, mert a "készülék általános koncepciója jó". Július 16-án valamennyi illetékes hatóság támogatásával a cég ismét engedélyt kapott arra az egészségügyi minisztériumtól, hogy beültetést hajtson végre. A Carmat azt állította, ahhoz, hogy sikeresnek tekinthetők legyenek az első kísérletek, a páciensnek legalább 30 nappal kell túlélnie a beavatkozást, ezért az első beültetés "ígéretesnek" számít.
A Carmat teljes műszív azért egyedi, mert nem arra szolgál, hogy a szívátültetésre várva pótolja a beteg szívet, hanem véglegesen helyettesíti azt. Élettartamát legfeljebb öt évre tervezték. A felhasznált biológiai szövetek és szenzorok a természetet igyekeztek utánozni.
Azoknak a halálos betegeknek az életét kívánják vele meghosszabbítani, akik nem reménykedhetnek szívátültetésben, mert túl idősek, donorból pedig túl kevés van. Alain Carpentier professzor több mint húsz évig dolgozott a 900 gramm súlyú teljes műszív kifejlesztésén, amely mérete miatt csak nagyobb súlyú férfi betegekbe ültethető meg.




MTI 2014. szeptember 5., péntek

Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább


Francia műszív