hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Francia műszív



| |
 


Újabb műszívet ültettek be Franciaországban. A második kísérletre néhány héttel ezelőtt a nyugat-franciaországi Nantes egyetemi kórházában került sor, nyolc hónappal a szervet előállító Carmat orvosbiológiai cég első párizsi beültetése után.

A hírről honlapján számolt be a Libération című napilap. "Minden rendben ment, de semmit nem tudunk a betegről" - írta a lap, amely a France Inter közszolgálati rádióhoz hasonlóan csak annyit tud, hogy "a legnagyobb diszkrécióval" történt a beavatkozás. A francia hírügynökség megkeresésére a nantes-i kórház nem kívánta kommentálni az értesülést, hanem a műszívet előállító Carmat orvosbiológiai céghez küldte a sajtó képviselőit, de annak szóvivője sem kívánt nyilatkozni.
A Libération szerint a műtétet Daniel Duveau professzor csapata végezte. A sebész jelen volt Christian Latrémouille professzor mellett, amikor a világon először teljes műszívet ültetett be egy szívátültetésre szakosodott francia kutatócsoport vezetőjeként egy végső stádiumban lévő, szívelégtelenségben szenvedő betegnek 2013. december 18-án a párizsi Georges Pompidou Kórházban.

Az első páciens, akibe mesterséges szívet ültettek, a 76 éves Claude Dany március 2-án, a műtét után két és fél hónappal meghalt. A műszívet feltaláló francia sebész, Alain Carpentier akkor azt mondta, hogy a készülék hirtelen állt le: rövidzárlat volt, ez pedig olyan szívmegállást eredményezett, mintha a páciens saját, beteg szíve szenvedett volna végzetes rohamot.
Röviddel az első transzplantált beteg halála és 75 nappal a beültetés után a Carmat azt jelentette be, hogy folytatja a klinikai teszteket négy, végstádiumban lévő betegen. Chrisitian Latrémouille, az operációt végző sebész úgy vélte, hogy a programot folytatni kell, mert a "készülék általános koncepciója jó". Július 16-án valamennyi illetékes hatóság támogatásával a cég ismét engedélyt kapott arra az egészségügyi minisztériumtól, hogy beültetést hajtson végre. A Carmat azt állította, ahhoz, hogy sikeresnek tekinthetők legyenek az első kísérletek, a páciensnek legalább 30 nappal kell túlélnie a beavatkozást, ezért az első beültetés "ígéretesnek" számít.
A Carmat teljes műszív azért egyedi, mert nem arra szolgál, hogy a szívátültetésre várva pótolja a beteg szívet, hanem véglegesen helyettesíti azt. Élettartamát legfeljebb öt évre tervezték. A felhasznált biológiai szövetek és szenzorok a természetet igyekeztek utánozni.
Azoknak a halálos betegeknek az életét kívánják vele meghosszabbítani, akik nem reménykedhetnek szívátültetésben, mert túl idősek, donorból pedig túl kevés van. Alain Carpentier professzor több mint húsz évig dolgozott a 900 gramm súlyú teljes műszív kifejlesztésén, amely mérete miatt csak nagyobb súlyú férfi betegekbe ültethető meg.




MTI 2014. szeptember 5., péntek

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Francia műszív