TARTALOM

 VISSZA

 


Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában



| |
 

A kutatás francia munkacsoportjának vezetője Sophie Creuzet, az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc sejtpopuláció kutatásának nemzetközileg elismert szaktekintélye - olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

A kutató munkája során többek között arra keres választ, hogy ennek a sejtpopulációnak a sejtjei milyen szervekbe jutnak el, és az embrionális fejlődés során őket ért hatásoknak milyen szerepük van az idegrendszer fejlődési zavarának hátterében húzódó kórképek kialakulásában.

Magyar oldalról a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Őssejt- és Kísérletes Embriológia Laboratóriuma LymphoCrest munkacsoportjában Bódi Ildikó és H.-Minkó Krisztina a ganglionléc szerepét vizsgálják a csecsemőmirigy (thymus) fejlődésében. (A ganglionléc a gerinces embriókban megjelenő átmeneti, multipotens, vándorló sejtpopuláció, amelyből a perifériás idegrendszer idegi és gliális elemeitől kezdve a bőr pigmentsejtjein át számos struktúra származtatható.)

A mellkasban elhelyezkedő thymus, más néven csecsemőmirigy, a T-limfociták érésének legfőbb helye, korábbi vizsgálatok szerint fejlődésében a ganglionléc is fontos szerepet tölt be. A ganglionlécsejtek nem megfelelő érése és vándorlása következtében DiGeorge-szindróma alakulhat ki, melyben a csecsemőmirigy fejlődése is érintett. A veleszületett betegség egyebek mellett a szív- és nagyérfejlődési rendellenességgel, a mellékpajzsmirigyek és a csecsemőmirigy hiányával vagy alulfejlettségével jár.

A kétoldalú tudományos és technológiai együttműködéseket támogató TÉT-pályázatot elnyerő magyar kutatócsoport célja, hogy a francia kutatókkal közösen vizsgálják a ganglionléc szerepét a csecsemőmirigy fejlődése során, a ganglionlécsejtek esetleges szerepét a thymusban fejlődő T-limfociták szelekciójában.

A magyar kutatók munkájuk során a pitvari sövénydefektussal született gyermekek csecsemőmirigyében eddig fel nem ismert morfológiai elváltozást mutattak ki, amelyet állatmodellen is sikerült igazolniuk. Feltételezésük szerint az abnormálisan fejlődő csecsemőmirigy kialakulása a sövénydefektussal párhuzamosan megjelenő kórkép, amelynek valódi oka a ganglionlécsejtekben zajló jelátviteli folyamatok hibás szabályozásában keresendő. További vizsgálataikban szeretnék felderíteni a szív- és csecsemőmirigy-rendellenességek összefüggéseit, illetve a ganglionléc szerepét ezekben a folyamatokban.


Forrás: MTI
MTI 2019. április 12., péntek 16:46

Kulcsszavak

MTI, embrionális idegrendszer, ganglionléc

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább


A betegvárakozási időről a hazai járóbeteg szakellátásban

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség tagjai körében ismét felmérte, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk, ha be akarunk jutni egy szakrendelésre. Az eredmények szerint átlagosan több mint 3 hetet, azonban a kép szakmánként nézve jóval árnyaltabb. A szakmai szövetség ismét felhívja rá a figyelmet, hogy a kórházi várólisták kapcsán már sikeres módszerrel a járóbeteg szakellátásban is eredményesen lehetne csökkenteni a betegek várakozási idejét. A témáról részletesebben a Szövetség szeptemberi konferenciáján Balatonfüreden egyeztetnek majd a szakemberek.

Tovább