hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában



| |
 

A kutatás francia munkacsoportjának vezetője Sophie Creuzet, az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc sejtpopuláció kutatásának nemzetközileg elismert szaktekintélye - olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

A kutató munkája során többek között arra keres választ, hogy ennek a sejtpopulációnak a sejtjei milyen szervekbe jutnak el, és az embrionális fejlődés során őket ért hatásoknak milyen szerepük van az idegrendszer fejlődési zavarának hátterében húzódó kórképek kialakulásában.

Magyar oldalról a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Őssejt- és Kísérletes Embriológia Laboratóriuma LymphoCrest munkacsoportjában Bódi Ildikó és H.-Minkó Krisztina a ganglionléc szerepét vizsgálják a csecsemőmirigy (thymus) fejlődésében. (A ganglionléc a gerinces embriókban megjelenő átmeneti, multipotens, vándorló sejtpopuláció, amelyből a perifériás idegrendszer idegi és gliális elemeitől kezdve a bőr pigmentsejtjein át számos struktúra származtatható.)

A mellkasban elhelyezkedő thymus, más néven csecsemőmirigy, a T-limfociták érésének legfőbb helye, korábbi vizsgálatok szerint fejlődésében a ganglionléc is fontos szerepet tölt be. A ganglionlécsejtek nem megfelelő érése és vándorlása következtében DiGeorge-szindróma alakulhat ki, melyben a csecsemőmirigy fejlődése is érintett. A veleszületett betegség egyebek mellett a szív- és nagyérfejlődési rendellenességgel, a mellékpajzsmirigyek és a csecsemőmirigy hiányával vagy alulfejlettségével jár.

A kétoldalú tudományos és technológiai együttműködéseket támogató TÉT-pályázatot elnyerő magyar kutatócsoport célja, hogy a francia kutatókkal közösen vizsgálják a ganglionléc szerepét a csecsemőmirigy fejlődése során, a ganglionlécsejtek esetleges szerepét a thymusban fejlődő T-limfociták szelekciójában.

A magyar kutatók munkájuk során a pitvari sövénydefektussal született gyermekek csecsemőmirigyében eddig fel nem ismert morfológiai elváltozást mutattak ki, amelyet állatmodellen is sikerült igazolniuk. Feltételezésük szerint az abnormálisan fejlődő csecsemőmirigy kialakulása a sövénydefektussal párhuzamosan megjelenő kórkép, amelynek valódi oka a ganglionlécsejtekben zajló jelátviteli folyamatok hibás szabályozásában keresendő. További vizsgálataikban szeretnék felderíteni a szív- és csecsemőmirigy-rendellenességek összefüggéseit, illetve a ganglionléc szerepét ezekben a folyamatokban.


Forrás: MTI
MTI 2019. április 12., péntek 16:46

Kulcsszavak

MTI, embrionális idegrendszer, ganglionléc

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Egészségügyi egyetemi szóvivői és kommunikációs képzés indul szeptembertől

A Soproni Egyetem egészségügyi szóvivő és kommunikációs tanácsadó szakot hirdet 2019. szeptemberétől. A szóvivőképzés két féléves, Budapesti helyszínű, teljes értékű egyetemi diplomát ad a sikeres elvégzést és államvizsgát követően. 

Tovább


53 százalékkal csökkentek az erdőben élő gerincesek populációi 50 év alatt

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Tovább


Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tiszát a PET kupán

Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszát a PET kupa idei résztvevői

Tovább


Súlyos hatásai lesznek a klímaváltozásnak Izraelben

Baruch Rinkovics professzor szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről.

Tovább