TARTALOM

 VISSZA

 


Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában



| |
 

A kutatás francia munkacsoportjának vezetője Sophie Creuzet, az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc sejtpopuláció kutatásának nemzetközileg elismert szaktekintélye - olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

A kutató munkája során többek között arra keres választ, hogy ennek a sejtpopulációnak a sejtjei milyen szervekbe jutnak el, és az embrionális fejlődés során őket ért hatásoknak milyen szerepük van az idegrendszer fejlődési zavarának hátterében húzódó kórképek kialakulásában.

Magyar oldalról a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Őssejt- és Kísérletes Embriológia Laboratóriuma LymphoCrest munkacsoportjában Bódi Ildikó és H.-Minkó Krisztina a ganglionléc szerepét vizsgálják a csecsemőmirigy (thymus) fejlődésében. (A ganglionléc a gerinces embriókban megjelenő átmeneti, multipotens, vándorló sejtpopuláció, amelyből a perifériás idegrendszer idegi és gliális elemeitől kezdve a bőr pigmentsejtjein át számos struktúra származtatható.)

A mellkasban elhelyezkedő thymus, más néven csecsemőmirigy, a T-limfociták érésének legfőbb helye, korábbi vizsgálatok szerint fejlődésében a ganglionléc is fontos szerepet tölt be. A ganglionlécsejtek nem megfelelő érése és vándorlása következtében DiGeorge-szindróma alakulhat ki, melyben a csecsemőmirigy fejlődése is érintett. A veleszületett betegség egyebek mellett a szív- és nagyérfejlődési rendellenességgel, a mellékpajzsmirigyek és a csecsemőmirigy hiányával vagy alulfejlettségével jár.

A kétoldalú tudományos és technológiai együttműködéseket támogató TÉT-pályázatot elnyerő magyar kutatócsoport célja, hogy a francia kutatókkal közösen vizsgálják a ganglionléc szerepét a csecsemőmirigy fejlődése során, a ganglionlécsejtek esetleges szerepét a thymusban fejlődő T-limfociták szelekciójában.

A magyar kutatók munkájuk során a pitvari sövénydefektussal született gyermekek csecsemőmirigyében eddig fel nem ismert morfológiai elváltozást mutattak ki, amelyet állatmodellen is sikerült igazolniuk. Feltételezésük szerint az abnormálisan fejlődő csecsemőmirigy kialakulása a sövénydefektussal párhuzamosan megjelenő kórkép, amelynek valódi oka a ganglionlécsejtekben zajló jelátviteli folyamatok hibás szabályozásában keresendő. További vizsgálataikban szeretnék felderíteni a szív- és csecsemőmirigy-rendellenességek összefüggéseit, illetve a ganglionléc szerepét ezekben a folyamatokban.


Forrás: MTI
MTI 2019. április 12., péntek 16:46

Kulcsszavak

MTI, embrionális idegrendszer, ganglionléc

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Feltárják a waterlooi csatamező kórházát

Feltárják a waterlooi csatamező tábori kórházát, amelyet az európai szövetséges csapatokat vezető wellingtoni herceg hozott létre Mont-St-Jeanban.

Tovább


Magyar neurobiológus is részt vett a NASA legújabb expedíciójában

Ari Csilla neurobiológus is részt vett a NASA legújabb, sorrendben 23. NEEMO expedíciójában.

Tovább


Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Tovább


A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Tovább