hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fokozhatja a szárazságot a mezőgazdaság terjeszkedése Nyugat-Afrikában



| |
 

Fokozhatja a szárazságot a mezőgazdasági termelés Afrika nyugati részén, ahol újabb földterületeket vonnak művelés alá - állapította meg egy friss kanadai tanulmány.

Marc Parlange, a vancouveri Brit Columbiai Egyetem kutatója és a tanulmány egyik szerzője megfigyelte, hogy Burkina Fasóban a szavannákon több eső esik, mint a közelben fekvő mezőgazdasági termelés alá vont földeken - tudósított a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Water Resources Research szaklapban megjelent munkáról.

Mindez kérdésessé teszi, hogy mennyire fenntarthatóak a félsivatagos területeken jelenleg alkalmazott mezőgazdasági módszerek.

Nyugat-Afrika egyik legszegényebb országaként Burkina Fasónak nagy szüksége van a mezőgazdasági termelékenység növelésére, hogy el tudja látni élelmiszerrel 16 milliós lakosságát.

"Azt akartuk megérteni, hogy mi történik a csapadékmennyiséggel, a lefolyó esővíztöbblettel és a talajvíz szintjével, amikor a szavannát mezőgazdasági területté alakítják át, ez pedig egyre gyakrabban fordul elő Nyugat-Afrikában, amely egyre több élelmet igyekszik termelni" - nyilatkozta a tudós.

A kutatás eredményei szerint a földművelés alatt álló területeket 10 és 15 százalék közötti mennyiséggel éri kevesebb úgynevezett konvektív csapadék, mint a természetes erdős szavannákat. Konvektív csapadék akkor keletkezik, amikor a légtömegek felforrósodnak, merőlegesen felfelé szállnak, nagy esőfelhőket képeznek, majd az eső viszonylag kis területre zúdul le.

Marc Parlange szerint mindez rendkívül aggasztó, mivel a Burkina Fasó-i farmerek élete a csapadéktól és a talajvíztől függ, miközben a mezőgazdaság súlyosbíthatja a szárazságot. A tenger nélküli országban az esők elmaradását gyakorta éhínségek követik.

A kanadai, amerikai és Burkina Fasó-i kutatók három éven át mérték a csapadék mennyiségét, a levegő és a talaj hőmérsékletét, valamint a páratartalmat és más időjárási tényezőket az afrikai ország dél-keleti részén fekvő Tambarga falunál, részben természetes erdős szavannai közegben, részben az innen 15 kilométerre fekvő, rizs és köles termelésére használt területen.

Az eredményeket összefoglaló tanulmány szerint 2009-ben és 2010-ben, amikor Burkina Fasóban több mint ezer milliméter csapadék esett évente, a tambargai erdős szavannát 15 százalékkal több eső érte, mint a megfigyelt mezőgazdasági földeket.

"A tanulmány rámutat, hogy az ökoszisztéma egyik részének változása milyen megjósolhatatlan következményekkel járhat a környezetére nézve" - hangsúlyozta Parlange.

Forrás:MTI
MTI 2016. január 15., péntek 14:05

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább