hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fokozhatja a szárazságot a mezőgazdaság terjeszkedése Nyugat-Afrikában



| |
 

Fokozhatja a szárazságot a mezőgazdasági termelés Afrika nyugati részén, ahol újabb földterületeket vonnak művelés alá - állapította meg egy friss kanadai tanulmány.

Marc Parlange, a vancouveri Brit Columbiai Egyetem kutatója és a tanulmány egyik szerzője megfigyelte, hogy Burkina Fasóban a szavannákon több eső esik, mint a közelben fekvő mezőgazdasági termelés alá vont földeken - tudósított a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Water Resources Research szaklapban megjelent munkáról.

Mindez kérdésessé teszi, hogy mennyire fenntarthatóak a félsivatagos területeken jelenleg alkalmazott mezőgazdasági módszerek.

Nyugat-Afrika egyik legszegényebb országaként Burkina Fasónak nagy szüksége van a mezőgazdasági termelékenység növelésére, hogy el tudja látni élelmiszerrel 16 milliós lakosságát.

"Azt akartuk megérteni, hogy mi történik a csapadékmennyiséggel, a lefolyó esővíztöbblettel és a talajvíz szintjével, amikor a szavannát mezőgazdasági területté alakítják át, ez pedig egyre gyakrabban fordul elő Nyugat-Afrikában, amely egyre több élelmet igyekszik termelni" - nyilatkozta a tudós.

A kutatás eredményei szerint a földművelés alatt álló területeket 10 és 15 százalék közötti mennyiséggel éri kevesebb úgynevezett konvektív csapadék, mint a természetes erdős szavannákat. Konvektív csapadék akkor keletkezik, amikor a légtömegek felforrósodnak, merőlegesen felfelé szállnak, nagy esőfelhőket képeznek, majd az eső viszonylag kis területre zúdul le.

Marc Parlange szerint mindez rendkívül aggasztó, mivel a Burkina Fasó-i farmerek élete a csapadéktól és a talajvíztől függ, miközben a mezőgazdaság súlyosbíthatja a szárazságot. A tenger nélküli országban az esők elmaradását gyakorta éhínségek követik.

A kanadai, amerikai és Burkina Fasó-i kutatók három éven át mérték a csapadék mennyiségét, a levegő és a talaj hőmérsékletét, valamint a páratartalmat és más időjárási tényezőket az afrikai ország dél-keleti részén fekvő Tambarga falunál, részben természetes erdős szavannai közegben, részben az innen 15 kilométerre fekvő, rizs és köles termelésére használt területen.

Az eredményeket összefoglaló tanulmány szerint 2009-ben és 2010-ben, amikor Burkina Fasóban több mint ezer milliméter csapadék esett évente, a tambargai erdős szavannát 15 százalékkal több eső érte, mint a megfigyelt mezőgazdasági földeket.

"A tanulmány rámutat, hogy az ökoszisztéma egyik részének változása milyen megjósolhatatlan következményekkel járhat a környezetére nézve" - hangsúlyozta Parlange.

Forrás:MTI
MTI 2016. január 15., péntek 14:05

Kapcsolódó anyagok

A random variancia mint karcinogén tényező?

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

A hypertonia története - Paul Dudley White (1886-1973)

Társasági hírek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább