hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fény és tudomány a fények városában



| |
 




A Napnak a társadalom életében betöltött szerepéről, a lézer "valódi" természetéről, az optogenetikáról, azaz az agyműködés fénnyel történő szabályozásáról hangzanak egyebek mellett előadások azon a konferencián, amelyet Fény és tudomány a fények városában címmel rendeznek kedden a Magyar Tudományos Akadémián.

Mint Kroó Norbert akadémikus, a programbizottság elnöke elmondta, hogy a rendezvényre A fény nemzetközi éve magyarországi eseménysorozatának keretében kerül sor.

"A fény éve eseményeinek a célja, hogy felhívják a figyelmet, milyen fontos szerepet játszanak életünkben a fény és a fénnyel kapcsolatos technológiák. Emellett az idén több jeles, a fénnyel kapcsolatos évforduló is van: többek között ezer éve jelent meg az első optikai témájú könyv, Al-Hajszam (Alhazen) arab tudós De Aspectibus (A látásról) című műve. Albert Einstein 100 évvel ezelőtt közzétett általános relativitáselméletében is kulcsszereplő a fény, Arno Penzias és Robert Wilson pedig 50 éve fedezte fel az ősrobbanás +lenyomatát+, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, amelynek kutatásával nyerjük alapvető ismereteinket a világegyetemről" - idézte fel az előzményeket az akadémikus.

Kroó Norbert hangsúlyozta, hogy a fénnyel kapcsolatos magyarországi tudománynépszerűsítő programsorozat fő támogatója az MTA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Konferenciákat, vetélkedőket rendeznek, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézete (MTA WKF) Sokszínű fizika címmel mozgó interaktív kiállítást szervezett, de a rendezvényeken megjelenítik a fény és a művészetek kapcsolatát, továbbá a hazai "fényipar" eredményeit is.

A Tudomány Világfórumán, amelynek Budapest ad otthont novemberben, külön szekciót szentelnek az optikának, s a tervek szerint előadást tart Nakamura Sudzsi, aki 2014-ben a kék fénydiódák (LED) kifejlesztéséért megosztott fizikai Nobel-díjban részesült.
"A programsorozat lehetőséget kínál arra, hogy felhívjuk a közvélemény, különösen a fiatalok figyelmet a fény tudományos, oktatási, technológiai, orvosi, művészeti alkalmazásaira" - fogalmazott a fizikus.

A keddi konferencia programját ismertetve Kroó Norbert elmondta, hogy Lovász Lászlónak, az MTA elnökének bevezető gondolatai után levetítik a Budapest a fények városa című rövidfilmet. Készítője Barna Dániel, a CERN fizikusa, aki feleségével, Lukács Viktóriával, légi videók készítésével foglalkozik. Quadkopterüket több kirándulásra, így az Alpok gleccsereire is magukkal vitték, a legnagyobb kihívást talán mégis a Budapestről készült éjszakai filmjük jelentette, hiszen számos különböző helyszínen kellett felvételeket készíteniük a téli hidegben, amikor napnyugtakor mindössze 15 percig voltak megfelelőek a fényviszonyok.
Antal Z. László, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa előadását a Nap társadalmi szerepének szenteli, Varró Sándor, az MTA WKF tudományos tanácsadója pedig Bródy Imrének (1891-1944), a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztőjének munkásságát mutatja be.

Horváth Zoltán György (MTA WKF) a lézerrel kapcsolatos sztereotípiákat cáfolja meg előadásában, Darvas György, a Symmetrion Intézet igazgatója pedig a fény és a szimmetriák kapcsolatát taglalja. Varga Viktor, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója Fotonok, idegsejtek, gondolatok: az agyműködés szabályozása fénnyel című előadásában egy forradalmian új tudományterület, az optogenetika lehetőségeit ismerteti. Fényérzékeny fehérjék bejuttatásával az idegsejtekbe műtéti beavatkozás nélkül, célzottan és gyorsan lehet aktiválni a neuronokat. Ez az új eljárás az agynak minden korábbinál pontosabb feltérképezését teszi lehetővé, teljesen új ismereteket szolgáltatva annak összetett funkcióiról.

A konferencia június 9-én 14 órakor kezdődik az MTA dísztermében, és mindenki számára nyitott, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Forrás: MTI





Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Út a digitális orvosláshoz

Nosocomialis fertőzések profilaxisa az alapellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább


Fény és tudomány a fények városában