hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Felzárkóztunk vagy lemaradtunk?



| |
 


Skip Navigation Links
Összefűzés nélkül
Javítás nélkül
Nyomtatóbarát változat
Nyomtatás



Az Európai Unió jelenleg különösen válságos időszakot él át: 2009-től drámai visszaesést mutatnak azok a mutatók, hogy mennyire hisznek az emberek a különböző európai intézményekben, s ez legitimációs válsághoz vezet. Ha ezt nem sikerül megoldani, az Európai Unió megmarad az elitek találmányaként - hangzott el szerdán a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából szervezett budapesti konferencián.

A "Felzárkóztunk vagy lemaradtunk? Tíz éve az Európai Unióban" című, háromnapos rendezvénysorozat szerdai zárónapján külön beszélgetést tartottak arról a kérdéskörről, hogy az emberek szeretik-e az Európai Uniót? Itt hangzott el a fenti vélemény, s közlője, Koller Boglárka főiskolai docens azt is hozzátette: ellenben az euroszkeptikusok képesek érzelmi alapon megfogalmazni véleményüket, ők megteremtik az érzelmi azonosulást. Márpedig ez utóbbi szükséges: úgy tűnik, a polgárokat technokrata üzenetekkel nem lehet elérni.

Egy másik résztvevő, Jüttner Ádám, a TNS Hoffmann közvélemény-kutató intézet kutatási igazgatója szerint az európai polgárok zöme nem a közös múltból építi fel európai identitását: legfőbb közös értéknek az eurót tekinti. Ez is magyarázza, hogy igazából akkor rendült meg a bizalom, jött a drasztikus visszaesés a mutatókban, mikor a válság az euró sorsát is kezdte megkérdőjelezni. Jüttner szintén azt hangsúlyozta: ha az embereket közel akarjuk hozni az EU-hoz, akkor az érzelmekre kell hatni. S egy mostani eseményt, az ukrajnai válságot említve kijelentette: ez kettős hatású is lehet, mert elképzelhető, hogy megerősíti az emberekben az európaiságuk tudatát, az európai identitást - mint ahogy elképzelhető, hogy épp a nacionalista érzelmeket szítja majd fel.

A tanácskozást egy másik beszélgetés zárta, ezúttal arról a kérdésről, hogy miként vélekednek civilek a tagság 10 évéről. Az egyik meghívott, Fábry Sándor humorista elmondta: nem voltak nagy illúziói sem a rendszerváltáskor, sem az EU-belépéskor. Ennek ellenére azért szavazott igennel, mert azt hitte, az EU majd gyógyírrel szolgál a rettenetes trianoni kérdésre. Ám a jelek nem ezt mutatják. S bár hangsúlyozta, hogy nincs "ellenötlete" az EU-tagsággal szemben, azt felhánytorgatta, hogy a magyar munkás sokkal kevesebbet keres, mint külföldi társa, s hogy egy végzett magyar orvos azonnal a fizetése hatszorosáért megy el dolgozni külföldre. Erre válaszolva Szabó István református püspök elmondta: szerinte a belépéskor az EU-val szemben volt egy kimondatlan várakozás, az, hogy ha csatlakozunk hozzá, a "győzteshez" (hiszen a hidegháborút a Szovjetunió és szövetségesei elveszítették), akkor az EU nem megsarcolandó vesztesként tekint majd ránk.

Babarczy Eszter író, publicista ellenvetésére, hogy szó sincs erről, hiszen az EU rengeteg pénzt ad az új tagok felzárkóztatására, fejlesztésére, Fábry azzal reagált: a juhot is etetni kell, hogy nyírni lehessen... A közönség ezután tapssal fogadta Huncik Péter szlovákiai magyar író szenvedélyes felszólalását, aki azt fejtegette: minden közép-európai azt gondolja, hogy neki az országa múltja miatt valamilyen bónusz jár Európától. Hiányzik belőlük, s így a magyar társadalomból is az önvizsgálat, ezt kell kialakítani.

A konferencia zárónapján adta át Győri Enikő, az EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár és Szűcs Tamás, az EU-bizottság magyarországi képviseletének a vezetője az EU-csatlakozás évfordulója kapcsán kiírt lakossági esszépályázat díjait. A győztes Biacskó Csilla lett: jutalma 3 napos látogatás Brüsszelben 3 fő részére.

2014. április 30., szerda





Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Felzárkóztunk vagy lemaradtunk?