hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Felelős beteg, eredményesebb gyógyítás


Felelős beteg, eredményesebb gyógyítás

| |
 

Az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát nem csupán a politikai döntések, vagy a megfelelő finanszírozás, hanem a betegek egészségtudatossága is biztosítja. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a beteg mennyit ért meg abból, amit az orvosa mond, vagy amit a gyógyszer tájékoztatóján olvas. Élő Anita, a Heti Válasz című lap egészségügyi szakújságírója az MSD március 26-ai konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián arra hívta fel a figyelmet, hogy minden harmadik magyar beteg funkcionális analfabéta, így a terápiában kevéssé, vagy egyáltalán nem tud együttműködni a gyógyítójával.

Míg az amerikai Time magazin címlapján az elmúlt évben kilenc alkalommal szerepeltek egészségügyi témák, addig a Heti Válaszén ugyanebben az időszakban egyszer sem – folytatta a szakújságíró, hangsúlyozva, hogy hazánkban leginkább az egészségpolitikai jellegű anyagok kerülnek fókuszba, a megelőzésről, rákgyógyításról, vagy gyógyszerszedési szokásokról szóló elemzések, amelyek javíthatnák az egészségtudatosságot, nem. A szakember úgy vélte, a magyar egészségpolitika az esélyegyenlőséget a finanszírozással igyekszik megteremteni, ahelyett, hogy a betegedukációra, a polgárok egészségtudatosságának növelésére helyezné a hangsúlyt. Miközben a gyorsan fejlődő orvostechnológia egyre komolyabb együttműködést kíván a betegektől, addig a páciensek 86 százaléka nem érti, mit jelent a beteg együttműködési kötelezettsége, 42 százalékuk még azt sem tudja, mit jelent az éhgyomorra bevett gyógyszer.

Mindez dr. Tulassay Zsolt, a Semmelweis Egyetem professzora szerint nem egészségügyi, hanem oktatási kérdés, az egészségtudatosság kialakítását már az óvodában el kellene kezdeni, de még a középiskolában sem hallanak a gyerekek az egészségmegőrzésről. Hiányoznak az ilyen jellegű műsorok a tömegtájékoztatásból is, így egyelőre azokkal a lehetőségekkel kell élni, amelyek az orvos kezében vannak.

Míg a betegségekről szóló információkat korábban csak az orvostól kapták a páciensek, mára ezek többségét az internetről, sajtóból, ismerősöktől szerzik be – hívta fel a figyelmet Michael Rosenblatt, a Merck globális egészségügyi igazgatója. Bár szélesebb körű ismeretekre tehetnek így szert, mindez mégsem javít az adherencián: a betegek fele nem, vagy nem megfelelő dózisban szedi be a gyógyszereit. Pedig ha csak a pontos adagolásról meggyőznék az embereket, az megkétszerezhetné a gyógyszerek hatékonyságát, és csökkenthetné az együttműködés hiányából eredő szövődmények kezelésének magas költségeit. A szakember úgy vélte, Európában a betegek egyre hangosabban követelik jogaikat, ezért az Európai Bizottság is egyre fontosabbnak tartja az egészségtudatosság és a tájékozott betegekj számának növelését.


Kártérítés sikeres műtétért


A beteg jogtudatossága gyorsabban fejlődik, mint az egészségtudatossága – foglalta össze ügyvédi praxisának tapasztalatait dr. Kovácsy Zsombor, aki szerint erre a trendre az egészségügy valamennyi szereplőjének reagálnia kell. Ahogyan a mind több információt elérő pácienseknek fel kell készülniük arra, hogy kérdezni tudjanak orvosaiktól, úgy a gyógyítóknak is szembe kell nézniük azzal, hogy az ügyeleti ellátásra érkező, internetező, angolul beszélő autoimmun beteg már többet tudhat saját bajáról.

A szakmaiság úgy-ahogy működik a kórházakban, a műtéteket elvégzik, a gyógyszereket felírják, ugyanakkor a beteg tájékoztatására sem idő, sem energia nem marad – folytatta Kovácsy Zsombor. Márpedig a hazai bírósági gyakorlat rámutat: az intézmény a legtökéletesebben elvégzett operáció után is pert veszíthet, ha nem tudja bizonyítani, hogy megfelelő volt a beteg felvilágosítása. Az új Polgári Törvénykönyv szerint pedig már kárbizonyítás sem szükséges ahhoz, hogy sérelemdíjban részesüljön az emberi méltóságában megsértett páciens.

A hibákat nem eltitkolni kell, hanem ezekből tanulva megelőzni azokat, hiszen egy rossz döntés nem jelenti azt, hogy az orvos rossz szakember. Ezzel a hozzáállással ráadásul megtakarítható az a pénz, amit bírósági perben kártérítésként ki kell fizetnie az intézménynek – vélekedett az ügyvéd. Hozzátette azt is, a betegre nem utasítandó alattvalóként, hanem partnerként kell tekinteni a kezelésben, és a mindenható orvos illúziója helyett az együttműködő szolgáltató képét kellene erősíteni a mindennapi ellátásban.


Nincs bizalom


Az orvosi kommunikáció csak egyénre szabottan lehet hatékony, az életből vett példákkal, egyszerű szavakkal kell felvilágosítani a beteget – mondta a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, dr. Pilling János. A health literacy – megfelelő magyar kifejezés híján – leginkább egészségügyi műveltséget jelent, azt, hogy a páciens mennyire tudja összegyűjteni és alkalmazni az egészségügyi információkat. Ez egyelőre a lakosság felének, harmadának problémát okoz, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a beteg buta. Mindössze a sajátos orvosi nyelv, vagy az egészségügy területén való jártasság hiányában nem érti mindazt, amit az orvosa elmond neki.

Szívroham, agyvérzés, átfúródás a bélben – melyik beteg szedi be szívesen azt a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszert, amelynek tájékoztatóján ezek a szerepelnek, mint leggyakoribb mellékhatások? – tette fel a kérdést Pilling János. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az orvosok maguk is felülbecsülik a gyakoriságot, többségük szerint a gyakori mellékhatás azt jelenti, hogy a tünet kialakulásának esélye 30 százalék, holott a gyakori tünet mindössze százból tíz esetben jelentkezik.

Segít a megértésben, ha az elmondottakat illusztráljuk, egy rajzzal a bonyolult összefüggések is egyszerűen bemutathatóak. A hétköznapi példák, az abszolút rizikók felsorolása a beteg egyéni adottságainak figyelembevételével kialakíthatják a megfelelő együttműködést a kezelésben.

Értékválság és bizalomhiány jellemzi az életünket, sem az orvosokban, sem a gyógyszerekben nem bízunk, ezért rossz a beteg-együttműködés – vélekedett a problémák gyökeréről a több betegszervezet képviseletében megszólaló dr. Pogány Gábor. Mint mondta, Európában a betegek 28 százaléka kért megerősítő diagnózist problémája felfedezését követően, Magyarországon ez az arány közel negyven százalék.

A gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot erősíti, hogy az ötödik leggyakoribb halálok a gyógyszer-mellékhatás, és hogy a szerek 70-80 százaléka csak a betegek alig felénél bizonyul hatásosnak. Úgy vélte, nagy szerepe van az adherencia javításában az alulról szerveződő sorstársközösségeknek és betegszervezeteknek, ami összességében jobb egészségügyi ellátást eredményez. Pogány Gábor felhívta a figyelmet arra is, az adherencia javítása tízszer többet képes megtakarítani, mint
amennyibe kerül.


Jól értjük egymást?


Az orvoslás nem egyenlő a szolgáltatással – utalt Kovácsy Zsombor szavaira Tulassay Zsolt professzor az előadásokat követő kerekasztal beszélgetésben. Úgy vélte, a gyógyítás hivatás, és az emberekért való helytállás, amelyhez a megfelelő szakmai felkészültség mellett emberismeretre van szükség. Megfelelő empátiával a beteg bizalma megszerezhető. Kifejtette azt is, nem ért egyet a gyógyítás hierarchiájának lebontásával, a diagnózis felállítása ugyanis nem demokrácia kérdése, az egy egyszemélyes döntés. Akkor legyen szolgálat – válaszolt Kovácsy, bár hozzátette, aki hivatásának tekinti az orvoslást, annak nem kell sértőnek éreznie, hogy szolgáltatást nyújt.

A jó kommunikáció nem vesz el időt a gyógyítástól, sőt, éppen ez nyerhető vele – mondta Pilling János. Az orvosok a beszélgetés megkezdését követő 18-dik másodpercben félbeszakítják a betegüket, nem megfelelően kérdeznek, így az alapvető információkhoz sem jutnak hozzá. Mindeközben 80-90 százalékuk együttműködőnek véli a beteget, nem érzi, hogy rossz az adherencia.

Sok a kommunikációs szakadék az egészségügyben dr. Velkey György, Magyar Kórházszövetség elnöke szerint, amely azonban nem csak az orvos és páciense, hanem az egészségügyi menedzsment és a gyógyítók között is akadozik időnként. Az elmúlt időszakban voltak törekvések az egészségpolitika és a társadalom közötti kommunikáció javítására a népegészségügyben, illetve törekedtek a párbeszédkultúra helyreállítására a betegszervezetekkel is.

A gyógyszerésztől sok hasznos információt kaphatnának a betegek és az egészségesek egyaránt, hiszen a patika az a hely, ahová mindenki betér, és amely így az egészségmegőrzés és nevelés színtere lehetne – hívta fel a figyelmet a kiaknázatlan lehetőségre dr. Szökő Éva, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke. Hozzátette azonban, hogy az orvosok és gyógyszerészek közötti kommunikáció területén van még mit javítani.

A társadalmi folyamatok a felelőtlenség kultuszát erősítik, ezért az egyén felelősségtudatának erősítését tartaná a legfontosabbnak Kovácsy Zsombor. Hiszen ha olyan beteg áll szemben az orvossal, aki tisztában van azzal, hogy szerepe van állapota kialakulásában éppen úgy, mint annak javításában, sokkal eredményesebb lehetne a gyógyítás.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-03-28


Kulcsszavak

kommunikáció, adherencia, egészségtudatosság

Kapcsolódó anyagok

A kommunikáció aktuális helye és szerepe a hazai onkológiában

A perindopril/indapamid/amlodipin hármas fix kombinációval szerzett gyakorlati tapasztalataink -- Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1)

A perindopril/indapamid/amlodipin hármas fix kombinációval szerzett gyakorlati tapasztalataink

Kommunikáció a hozzátartozóval - A gyermekintenzív ellátás pszichoszociális és kommunikációs szemléleti változásainak spektruma

Az adherencia és jelentősége a reumatológiai betegek ellátásában – ahogyan azt a szakdolgozó látja - A Figyelő 2016;1

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Felelős beteg, eredményesebb gyógyítás