Fél Celsius-fokos felmelegedés is elég volt a Föld számos vidékén ahhoz, hogy szélsőséges időjárási jelenségek, hosszú hőhullámok és súlyos esőzések alakuljanak ki egy pénteken megjelent tanulmány szerint.

A tudósok két húszéves időszakot hasonlítottak össze: az 1960 és 1979, valamint az 1991 és 2010 közötti két évtizedet. A globális átlaghőmérséklet fél fokkal volt magasabb a második periódusban.

Megállapították, hogy számos extrém időjárási jelenség hossza és intenzitása is fokozódott ezalatt - írta a Phys.org a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve.

A Föld szárazföldi területei negyedének legmagasabb nyári hőmérséklete több mint egy fokkal emelkedett, a leghidegebb telek több mint 2,5 fokkal lettek enyhébbek.
A szélsőséges csapadékok intenzitása majdnem 10 százalékkal fokozódott a szárazföldek összességén, a sok helyen pusztító erődtüzeket okozó hőhullámok időtartama egy héttel nőtt a szárazföldi területek felén.

A kutatók szerint a változások messze túlmutatnak a természetes változékonyságon.
"Klímamodellekre kell hagyatkoznunk, hogy a változásokat előre tudjuk jelezni. Most azonban mérésen alapuló bizonyítékunk van az 1 fokos melegedésről, így megvizsgálhatjuk, hogy a való életben ez milyen hatással járt" - írta közleményében Carl-Friedrich Schleussner, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a kutatás vezetője.

A főként a fosszilis üzemanyagok égetése okozta globális felmelegedés a 19. század elején, az iparosodással indult meg lassan, ám az elmúlt 50-60 évben jelentősen felgyorsult.

A 2015-ös párizsi klímaegyezmény, amelyet 196 ország írt alá, a Föld átlagos felszíni hőmérsékletének melegedését jóval 2 Celsius-fok alatt akarja tartani, és azon van, hogy az erőfeszítések eredményeként ne haladja meg az 1,5 fokot.

Az ENSZ legfelsőbb klímakutatási tudományos tanácsadó szervezete, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 szeptemberében jelentést bocsát ki az 1,5 fokos melegedési küszöb tarthatóságáról, valamint arról, hogy milyen következmények kerülhetők el, ha elérik ezt a célt.


Forrás: MTI
MTI 2017. június 30., péntek 17:14

Kulcsszavak

MTI, Klímaváltozás, Nature

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább

Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább

Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább

Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább