hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fekete tarifáért vásárolnak biztonságot a nők


Fekete tarifáért vásárolnak biztonságot a nők

| |
 

Közel 250 ezer forintot fizetett ki tavaly decemberig egy kismama budapesti szülészorvosának várandóssága ideje alatt. Fogadott orvosa a vizsgálatokért 8-12 ezer forintot kért. Néhány kontroll a magánrendelőben, többségük azonban a közfinanszírozott kórházban történt. Miután decemberben a baba megszületett, a doktor megkapta az előre, szóban kialkudott 120 ezer forint. Az anyuka boldog és elégedett volt, megkapta, amit várt: külön szobát az állami intézményben, szülésze kedvesen, figyelmesen és szakszerűen látta el, az asszony biztonságban érezte magát.

Fekete tarifa – így nevezte a szülést követően orvosának fizetett hálapénzt az a nő, aki Fernezelyi Borbála szociológusnak vallott egy mélyinterjúban. Arról beszélt, alapvető információkat sem kapott meg választott szülészétől, az ellátással nem volt elégedett, a szakembernek nem volt hálás, de betartotta az előre, szóban kötött „szerződést”, és miután megszületett a baba, fizetett.

Minderről a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Társadalmi Nem– és Kultúrakutató Központjának múlt heti minikonferenciáján számolt be a doktorijára készülő fiatal kutatónő, hozzátéve, beszélgetéseiből az is kiderült, a szülészek előre megmondják, mennyi paraszolvenciát kérnek, amit a folyamatos rendelkezésre állás fix tarifájának neveznek. Az árat a várandós nők is elfogadják, bár ők inkább azért fizetnek, hogy beavatkozás-mentesen, saját elképzeléseik szerint szülhessenek.

Speciális terület a szülészet, ahol sokkal inkább érvényesül a piaci szemlélet, ugyanakkor összemosódik a szolgáltatásvásárlás és a hála kategóriája – mondta a szociológus. Hasonlóképpen vélekedett Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő és jogfejlesztő civil szervezet ügyvezető igazgatója, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, az egyetlen szakterület, ahol a jogszabályok szerint térítésmentesen lehet orvost választani, az éppen a szülészet. Úgy vélte, a paraszolvencia esetében a kulcsszó a kiszolgáltatottság, hiszen a beteg nem tudja, hová kell mennie, mit kell tennie, amikor bekerül az ellátórendszerbe. Az orvostársadalom egy szűk rétegének pedig továbbra is érdeke, hogy fennmaradjon ez védtelenség, ahogyan a jogszabályok suta megfogalmazása és alkalmazása ugyanezt szolgálja.

A szabad orvosválasztás mítosza álszentség – fogalmazott, hiszen a TASZ-hoz érkező beszámolók szerint a várandósok a terhesgondozás ideje alatt a választott orvosnak és szülésznőnek akár 300-500 ezer forintot is kifizetnek, amennyiért már egy magánklinikán is igénybe vehetnék az ellátást.


Hová fizessünk?


Túlzónak nevezte ezeket az összegeket dr. Csákány M. György, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Szülészeti-Nőgyógyászati Osztályának vezető főorvosa, bár abban egyetértett a TASZ képviselőjével, hogy a kiszolgáltatottság miatt fizet a beteg, aki szaktudást vásárolna, mert tudja, hogy az orvosok gyakorlatában is nagy a különbség. Dr. Rákóczi István szülész-nőgyógyász professzor pedig azt mondta, a magánklinikák árainak negyedét sem éri el a szülészeknek fizetett hálapénz összege.
Honlapja tanúsága szerint egy budapesti magánklinikán választott orvossal és szülésznővel az ellátás 380 ezer forint, az ár tartalmazza az újszülött ellátását, négyszeri étkezést és a kétágyas szoba árát négy napra. Ugyanez az ellátás ügyeletes szakemberekkel 250 ezer forintba kerül, a külön szobáért 22 ezer forintot kell fizetni naponta, a terhesség alatti vizsgálatokért alkalmanként tizenöt-húszezret.

Hetven és százezer forint közötti paraszolvenciát fizetnek a szülő nők a nőgyógyásznak – mondja a lapunk által megkeresett, harminc éve praktizáló, települési védőnő. Ezt tűnik alátámasztani az a hat, közép-kelet európai országban készült felmérés is, amelynek hazai adatait Baji Petra, a BCE munkatársa ismertette a konferencián. Eszerint harminc- és kétszázezer forint közötti összegeket fizet a magyar nők 70 százaléka a szülészeti ellátásért, a szülész kiválasztásánál az adott orvos ismertsége minden más tényezőt kenterbe ver.

Nem csak a biztonságuk érdekében fizetnek az asszonyok a védőnő szerint, hanem azért is, mert „bevett szokás”. Egyre kevesebben tudják azonban vállalni az összeget, amelyet az orvosok előre kérnek, így inkább nem is választanak szülészt, hanem eljárnak a területi szakrendelőbe gondozásra, és „beesnek” szülni a kórházba, igaz, az esetek 80 százalékában ekkor is fizetnek hálapénzt – bár kevesebbet.

Idegenként bekerülni a szülészetre a legrosszabb – vélekedett a BCE konferenciáján Rákóczi professzor, aki szerint legális szerződésekkel kellene tiszta helyzetet teremteni, amely a várandós nő, a választott orvos és szülésznő között jönne létre. A szabad orvosválasztásra igény van, amelyet egy több-biztosítós rendszer tudna kiszolgálni. Míg egy ilyen rendszer kialakításáról a TASZ ügyvezetője szerint is társadalmi vitát kellene folytatni, Csákány György úgy vélte, elegendő lenne az is, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tulajdonosi szemlélettel működne, így a paraszolvencia vagy a magánszolgáltatónak fizetett pénz az OEP-hez is befolyhatna.


Jó menedzser sokat keres


Most már azt a beteget is viszi a főorvos, akitől csak reméli a hálapénzt – mondta dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke, aki szerint a hálapénz nem speciális a nőgyógyászatban sem, az egész rendszert mérgezi, a szakorvosképzést minden szakterületen hátráltatja. Úgy vélte, a betegek szűk rétegét érdekli csupán a kórházi hotelszolgáltatások színvonala, inkább a szakmai ellátás minőségét szeretnék megismerni, mind az adott intézményre, mind az adott orvosra vonatkoztatva. Erre azonban egyelőre nincs lehetőségük, ezért a páciensek ma annak alapján választanak orvost és fizetnek hálapénzt, hogy a doktor hogyan menedzseli saját magát.

Az MRSZ a múlt héten egyébként állásfoglalásért fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, vajon jogtalan előnynek minősül-e, ha az orvos nem kér előre paraszolvenciát, ám utólag elfogadja a hálapénzt. A minikonferencián dr. Gajda Ágnes, a Bírónők Egyesületének elnöke azt mondta, nehezen bizonyítható az egészségügyben a korrupció, ám a jogszabályok szerint mindkét fél büntethető érte. Igaz, a passzív szereplő, azaz orvos súlyosabban, hiszen ő él vissza a beosztásából eredő pozíciójával. Ugyanakkor a bírónő azt is kifejtette, a jelenség kriminalizálásával nem lehet megoldani a helyzetet, kérdésként felvetette azt is, elképzelhető, hogy a döntéshozók részéről tudatos törekvés a betegek „terelése” a magánellátás irányába?


Új irányelv beválik?


A nemzetközi protokollt átvéve, erre alapozva kellene ellenőriznie az OEP-nek az ellátásokat, nem pedig a hazai nőgyógyász társadalomra írni az irányelveket – mondta Csákány György, aki szerint a születések számát tekintve túl sok a nőgyógyász hazánkban, hiszen nálunk százezer szülésre ugyanúgy 1500 orvos jut, mint Angliában hatszázezerre.

Az új szakmai protokollra, amely július 1-jével lép életbe, Rákóczi István hívta fel a figyelmet, hiszen eszerint már nem csak orvos, hanem szülésznő is végezhet terhesgondozást, ami a professzor szerint – a szülészek fogyatkozó számát tekintve – jó irány.

A változással kapcsolatban a védőnő azonban szkeptikus, és tart attól, hogy júliustól több lesz a veszélyeztetett terhes, akiket viszont az új irányelv szerint is orvosnak kell felügyelnie. A várandósok hetven százalékánál lehet valamiféle okot találni erre, elegendő egyetlen korábbi spontán vetélés, vagy művi abortusz ahhoz, hogy bekerüljön a terhességi kiskönyvbe a „V” betű.


Nem tettünk semmit, mert nem kérdezték


Trendként érzékelhető, hogy változik a fogyasztó, aki egyre szélesebb körben informálódik a terápiákról és lehetőségekről – mondta a rendezvényen Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. vezető kutatója, aki felméréseik eredményeire alapozta azt a véleményét, hogy változik a fehér köpeny mítosza. A páciensek tisztelik ugyan az orvost, de másfajta szolgáltatást várnak el tőle mint korábban, ugyanakkor egyre fogyatkozik az állami egészségügyi szolgáltatásokba vetett bizalom. Ennek megfelelően emelkedik azoknak a száma, akik nem adnak hálapénzt, hanem inkább a magánellátóktól remélnek gyógyulást, ám többségük kritikusabban tekint erre a szektora mind az orvos- és ápolásszakmai ellátás, a várakozási idő, a kommunikáció, mind pedig a körülmények tekintetében.

Persze a magánellátást azok veszik leginkább igénybe, akik amúgy is többet fizetnek járulékarányban, miközben a kutatások arra utalnak, hogy az elmúlt években szignifikánsan csökkent a köpenyek zsebébe csúsztatott borítékok száma és vastagsága is, a legutóbbi Szinapszis felmérés szerint átlagosan 40-50 ezer forint csúszópénzt fizetnek a betegek.

Egy néhány héttel ezelőtt szült kismama azt mondta, ő is ötvenezret hagyott a kórházban. Nem választott orvost, a szakrendelőben nem fizetett a vizsgálatokért, mert nem futotta rá, és az ügyeletesnél szült egy megyei kórházban. Mesélte, kicsit megijedt, amikor a nagyon fiatal szülészorvosnőt meglátta, de a vajúdásnál segédkező szülésznő már harminc éve volt a pályán, és a szülés is problémamentes volt. Ehhez kellett egy kis szerencse is – vélekedett a fiatal anyuka, aki azt mondta, ő valóban hálából adta a pénzt az orvosnak és a szülésznőnek – fele-fele arányban.

A nőgyógyászati szakmai kollégium volt tagjaiként mit tettek a hálapénz megszüntetésért? – szegezte a kérdést a BCE rendezvényének végén Rákóczi Istvánnak és Csákány Györgynek Kapronczay Stefánia.

Semmit – érkezett a válasz a professzortól –, mert a döntéshozók soha nem is kérdeztek róla bennünket, és amúgy sem vették figyelembe, amit mondtunk.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-04-29


Kulcsszavak

szülés, terhesgondozás, hálapénz, paraszolvencia

Kapcsolódó anyagok

"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

Mitől válik a szülési fájdalom szenvedéssé? Az egyéni megküzdés módjai

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Szülésznői várandósgondozás Európában és Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az év orvos írója és költője 2018 – pályázat

Pályázatot hirdet az Irodalmi Rádió Az év orvos költője, valamint Az év orvos írója cím odaítélésére. A pályázaton orvos, illetve egészségügyi végzettséggel rendelkezők, egészségügyi intézményben dolgozók vagy egyéb egészségügyi munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Versekkel és novellákkal lehet pályázni. Az eredményeket az Irodalmi Rádió felolvasóest-sorozatának keretében teszik közzé 2018. szeptember 15-én.

Tovább


Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Fekete tarifáért vásárolnak biztonságot a nők