hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Extrém forgatókönyvek a klímaváltozásra



| |
 


Szekszárdon folytatódik hétfőn a tizenhat európai ország egyetemeinek részvételével zajló ötéves klímakutatási program, az Impressions, amelynek keretében Magyarországon Szekszárdon és Veszprémben vizsgálják az éghajlatváltozás lehetséges hatásait.

A tolnai megyeszékhelyen tartandó kétnapos tanácskozáson szekszárdi és veszprémi oktatási, egészségügyi intézmények, civil szervezetek, vízügyi, erdőgazdálkodó szervezetek képviselői vesznek részt, a szakmai programot az Oxfordi, a belgiumi Wageningeni és a skót Wdinburghi Egyetem klímakutatói vezetik.

A 2013-ban kezdődött európai uniós projekt, amelynek vezetője az Oxfordi Egyetem, három európai területen, az Ibériai-félsziget egy régiójában, Skóciában és a két magyar városban vizsgálja az éghajlatváltozás szélsőséges forgatókönyveinek hatását, amelyek magasabb hőmérséklet-emelkedést, extrém időjárási jelenségeket, gyakoribb és intenzívebb viharokat jeleznek előre - mondta Pintér László, a magyar alprojektet vezető Közép-európai Egyetem Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének docense.

A kutatói csapat tudományos előrejelzéseket készít, amely az extrém forgatókönyvek társadalmi-gazdasági hatásait is figyelembe veszi. Megnézzük azt, hogy ezeket a hatásokat a jelenlegi intézményrendszer képes lenne-e kezelni, s ha az eredmény szerint nem, akkor milyen további képességekre lehet szükség a jövőben - tette hozzá.

Mint mondta, a két magyar városban például olyan egészségügyi következményeket vizsgálnak, mint a hőstressz vagy a Lyme-kór terjedése. Egy hőhullámban a gyerekek, az idősek,a betegek sebezhetőbbé válnak, nőhet a mortalitás, a változó éghajlatviszonyok pedig növelhetik a Lyme-kórt terjesztő kullancsok előfordulását. A vízháztartással kapcsolatban a helyi árvizeknek a mezőgazdaságra, infrastruktúrára gyakorolt hatásait is elemzik.

"Nyilvánvaló, hogy az elmúlt napok hőhulláma és az azt követő vihar nem kivételes jelenség; szinte biztos, hogy a viharok intenzitásban, gyakoriságban megmaradnak, és a Magyarország időjárása nem áll vissza nyugalmi helyzetbe. A modellek általában ezeknek a jelenségek erősödését jelzik" - fogalmazott a projektvezető.

Az Impressions kutatói szerint az éghajlatváltozás széles körben elfogadott tény; bár az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye kimondja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani a klímaváltozás súlyos hatásainak elkerüléséhez, az előrejelzések ennél sokkal jelentősebb felmelegedést mutatnak.




MTI 2015. július 13.,

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Extrém forgatókönyvek a klímaváltozásra