hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Extrém forgatókönyvek a klímaváltozásra



| |
 


Szekszárdon folytatódik hétfőn a tizenhat európai ország egyetemeinek részvételével zajló ötéves klímakutatási program, az Impressions, amelynek keretében Magyarországon Szekszárdon és Veszprémben vizsgálják az éghajlatváltozás lehetséges hatásait.

A tolnai megyeszékhelyen tartandó kétnapos tanácskozáson szekszárdi és veszprémi oktatási, egészségügyi intézmények, civil szervezetek, vízügyi, erdőgazdálkodó szervezetek képviselői vesznek részt, a szakmai programot az Oxfordi, a belgiumi Wageningeni és a skót Wdinburghi Egyetem klímakutatói vezetik.

A 2013-ban kezdődött európai uniós projekt, amelynek vezetője az Oxfordi Egyetem, három európai területen, az Ibériai-félsziget egy régiójában, Skóciában és a két magyar városban vizsgálja az éghajlatváltozás szélsőséges forgatókönyveinek hatását, amelyek magasabb hőmérséklet-emelkedést, extrém időjárási jelenségeket, gyakoribb és intenzívebb viharokat jeleznek előre - mondta Pintér László, a magyar alprojektet vezető Közép-európai Egyetem Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének docense.

A kutatói csapat tudományos előrejelzéseket készít, amely az extrém forgatókönyvek társadalmi-gazdasági hatásait is figyelembe veszi. Megnézzük azt, hogy ezeket a hatásokat a jelenlegi intézményrendszer képes lenne-e kezelni, s ha az eredmény szerint nem, akkor milyen további képességekre lehet szükség a jövőben - tette hozzá.

Mint mondta, a két magyar városban például olyan egészségügyi következményeket vizsgálnak, mint a hőstressz vagy a Lyme-kór terjedése. Egy hőhullámban a gyerekek, az idősek,a betegek sebezhetőbbé válnak, nőhet a mortalitás, a változó éghajlatviszonyok pedig növelhetik a Lyme-kórt terjesztő kullancsok előfordulását. A vízháztartással kapcsolatban a helyi árvizeknek a mezőgazdaságra, infrastruktúrára gyakorolt hatásait is elemzik.

"Nyilvánvaló, hogy az elmúlt napok hőhulláma és az azt követő vihar nem kivételes jelenség; szinte biztos, hogy a viharok intenzitásban, gyakoriságban megmaradnak, és a Magyarország időjárása nem áll vissza nyugalmi helyzetbe. A modellek általában ezeknek a jelenségek erősödését jelzik" - fogalmazott a projektvezető.

Az Impressions kutatói szerint az éghajlatváltozás széles körben elfogadott tény; bár az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye kimondja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani a klímaváltozás súlyos hatásainak elkerüléséhez, az előrejelzések ennél sokkal jelentősebb felmelegedést mutatnak.




MTI 2015. július 13.,

Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Extrém forgatókönyvek a klímaváltozásra