Az elmúlt 20 év sem hozott annyi változást a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az ágazat életében, mint az idei esztendő – összegezte a 2012-es év eseményeit dr. Éger István, elnök az elmúlt tizenkét hónap eseményeit szerdai sajtótájékoztatóján. Az államosítás mellett a MOK megerősített törvényi háttérrel látja el bővülő feladatait, annak ellenére, hogy a köztestületet politikai színezettől sem mentes támadások is érték. Maguk a Semmelweis Terv megalkotói is meglepetéssel konstatálták, hogy államosítás lesz, így a 2012-es esztendő legnagyobb kihívása a fekvőbeteg-ellátók tulajdonosváltása volt. Az átalakítás az egészségügyi rendszer valamennyi képviselője számára erőpróbát jelentett, jelentős szellemi és anyagi forrásokat vont el az ellátás egyéb problémáinak rendezésétől. Az átszabott struktúra, a változó törvények sok új feladatot róttak a MOK-ra is, „amelyeknek nem egyszerű megfelelni, de örülünk, hogy számítanak ránk” – mondta Éger István. Nem enyhül a migráció, bár a kormány az egészségügyisek béremelésétől az elvándorlás csökkenését várta, amelyet Éger is az idei év legnagyobb sikereként említett. Amellett azonban, hogy az orvosok esetében a fizetésemelés nem épült be a béralapba, hanem illetménykiegészítésként kerül kifizetésre, az elvándorlási kedvet sem csillapította. Szeptember 30-ig – redundancia nélkül – 779 orvos és 164 fogorvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH), 2012 harmadik negyedévében 261 orvos és 51 fogorvos. Éger István azt prognosztizálta, az év végére az igazolást kérők száma meghaladja majd az ezerkétszázat, ami az előző évek adataihoz hasonló. Már nem csak a negyvenesek, de az 50-60 év közötti orvosok is „megindultak” – egészítette ki az elnök szavait dr. Kováts Attila a Kamara alelnöke, aki azt is hozzátette, a béremelésnek nem csak visszatartó hatása nem volt, de a nem megfelelő differenciálások miatt még feszültségeket is okozott a szakmán belül. A migrációt növelte az is, hogy a gazdasági társasági formában működő intézményeknek maguknak kellett volna kigazdálkodniuk a béremelést, mert arra – bár ezek az ellátók is közfeladatot végeznek – nem kaptak központi forrást. Alelnöktársa, dr. Nagy Ferenc pedig arra figyelmeztetett, hogy az ügyeleti munka, és az önként vállalt túlmunka körül is nagy problémák vannak, így ma ismét előfordulhat az, hogy egy orvos szombat-vasárnap is folyamatos ügyeletet lát el. Úgy vélte, „közérzetjavító” lenne, ha ezek a kérdések is a helyükre kerülnének. Azt alapellátási rendszer struktúrája a kamara álláspontja szerint jó, a praxistörvény módosítása stabilizálta a háziorvosok helyzetét. Válságát első sorban a nagyon rossz korfa okozza, valamint az, hogy bár a 10 ezer alapellátó megérezte a praxisoknak juttatott többletforrást és a célzottan a műszerezettség javítására szánt összeget, ez mégsem teszi vonzóvá a pályát az új generációk számára. Továbbra is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat erősítését, a szakfelügyeleti rendszer nagyobb szerepét szorgalmazza a Kamara, hiszen a rendszer biztonságos működésében okoz zavarokat az ÁNTSZ folyamatos gyengítése. Szektorsemleges ellenőrzésekre kellene törekedni, ahol a magánellátóknak éppen úgy meg kellene felelniük a feltételeknek, mint az államiaknak. Más világ van az egészségügyi ágazatban, az állami költségvetés világa, ahol nincs E-Alap, nincsenek védett források, sem elkülönített sorokon megjelenő járulékok – mondta a sajtótájékoztatón Éger István, hozzátéve azt is, a különféle törvénymódosítások lehetőséget adnak a magánbiztosítói tevékenység és a magánellátás preferálására, amely megbonthatja a szolidaritás elvén működő nemzeti kockázatközösséget is. Nem hiába szerveztük meg az összefogást az ágazat szereplőivel, a kormány visszalépett a gyógyszerkassza jövő évi, az ideihez viszonyított 25 százalékos megvágásától – mondta a Kamara elnöke. A jövő évi egészségügyi büdzsé így átszabásra került, az összevont szakellátás terhére 30 milliárd forintos többletről döntött a Parlament a gyógyszerkassza javára, amely így 220 milliárdból gazdálkodhat jövőre. A 2013-ra kitekintve azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a most látható adatok ismeretében az egészségügy GDP arányos részesedése 4 százalék alá csökkenj, ami példátlan az Európai Unió álalmait tekintve. Időnként továbbra is ellenséges a hangnem az orvoskarral szemben, külső és belső, politikai színezettől sem mentes támadásokkal is szembe kellett nézniük. A kamarát az utóbbi hónapokban, több ízben is kemény kritikával illető Papp Magorról szólva Éger azt mondta, „önálló, szupervizionált egyénként jeleníti meg önmagát a Magyar Rezidensszövetség elnöke, amivel nem az általa képviselt rezidenseket, hanem önmagát minősíti.” eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-12-12