A Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciója idén, 2018-ban hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Evészavar Kongresszust. A szakmai program koordinálását az előző alkalmakhoz hasonlóan idén is Pászthy Bea és Túry Ferenc végezte. Az eseményt mintegy 130 szakember látogatta meg az alap- és szakellátás különböző területeiről. A nyitó ülésen Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökének köszöntője után a Dublinból érkező Gerard Butcher plenáris előadása következett. A hallgatók számára mindig nagy élmény olyan előadásokat hallani, melyek során tudomásukra jutnak színes hírek a világ trendjeiről. Így tudtuk meg az előadótól, hogy Szaúd-Arábiában a teveszépségversenynek immár hagyománya van, és a testátalakítások már az állatoknál is előfordulhatnak, hisz botoxhasználat miatt ki kellett zárni 12 versenyzőt. A test manipulálásának ezen szélsőséges módja azonban csak a bevezetőben került említésre; előadásának fő kulcsszava az innováció volt. Hallhattunk a mentális egészégmegőrzésben és a terápiában is használatos mobilalkalmazásokról és azok hatékonyságvizsgálatairól, valamint a virtuális valóság lehetőségeiről is. Fontos, hogy a szakemberek megismerjék az internet és a mesterséges intelligencia előnyeit és a használat árnyoldalait is az evészavarok kezelésében. Ezt követően Forgács Attila gasztropszichológus beszélt a különböző ízekre és ételekre vonatkozó félelmekről és preferenciákról, a placebo-nocebo hatás ebben betöltött szerepéről is. Az itt hallottak nemcsak az evészavarok kutatásában és kezelésében válhatnak hasznunkra, hanem megismerhettük az élelmiszermarketing fogásait is. Azok számára, akik több hasonló eseményen részt vettek már, minden bizonnyal az evészavar-konferenciák plenáris vitája az egyik legkedveltebb programpont. Itt két neves szakértő tíz-tíz percben összefoglalja az érveit egy előre meghatározott állítás mellett, illetve ellene érvelve, majd a közönség hozzászólásai és szavazatai alapján dől el a győztes oldal. A közéletben és közösségi médiában is gyakran emlegetett testpozitív gondolkodás az elmúlt években az úgynevezett „body-positivity” mozgalommá lépett elő, így idén ennek tárgyalása volt soron. Meghallgathattuk Csenki Laura érveit a mozgalom evészavar-prevenciós értéke mellett, illetve Csabai Márta állításait ugyanez ellen. Purebl György töltötte be a moderátor szerepét és tartotta mederben a hallgatóság érveit és a diskurzust. A szavazás során végül a pro-oldal nyert, mely szerint e mozgalmak fontos szerepet tölthetnek be az evészavarok megelőzésben. A jól kivitelezett, nem a szélsőségek irányába mozduló kezdeményezések valóban hatékonyan növelik az önelfogadást és ezzel terápiás értékük is lehet, de ügyelni kell, hogy működésükben a szakértelem legyen a vezérelv, és ne az aktivizmusból eredő idealizmus. A következő nap első plenáris előadója a Bethesda Gyermekkórházból érkezett: Szalkay Krisztina a kora gyermekkori regulációs zavarokra mint rizikófaktorokra hívta fel a figyelmet. A csecsemők 5-10 százalékánál, akik számára nehézséget okoz a viselkedésük és fiziológiai folyamataik szabályozása, a szülői kompetenciaérzés meginoghat. Ennek következménye lehet a kötődési bizonytalanság és az ebből eredő pszichoszomatikus betegségek, ezért fontos tanulság, hogy a legkorábbi szülő-gyermek interakciókra is figyelni kell az evészavarok integrált kezelésében. A délelőtti programot a szervezőpáros előadása folytatta. Az evészavarban szenvedő betegek kezelési alapelveinek ismertetése következett: Pászthy Bea az ifjúsági, Túry Ferenc pedig a felnőtt pszichiátria oldaláról készült irányelveket mutatta be. Előadásaikban elmondták a diagnosztika lépéseit, a terápiás eljárásokat, és számos „best practice”-t ismertettek, melyek az evészavar intervencióban alapvetőek. A második nap folytatásában számos hazai előadó emelte előadásaival a konferencia színvonalát. A sport és az evészavarok összefüggéseiről szóló szekció egy személyes történet ismertetésével indult: Pászthy Bea Gyarmati Andreával beszélgetett, aki szakmája szerint gyermekgyógyász, azonban az 1960-70-es években úszóbajnokként szerezte meg hírnevét. Az egyórás interjúban a riportalany beszélt evészavarának gyökereiről, lefolyásáról és a függőként élés tapasztalatairól, melynek során meggyőződhettünk a családdinamikai tényezők fontosságáról. A folytatásban a profi sportok, a hobbisportok, valamint a testépítés és a doppingkultúra különös világának evészavart generáló szerepéről hallhattunk Babusa Bernadettől, az anorexia nervosa specifikus kockázatáról pedig Dukay-Szabó Szilvia beszélt. A legtanulságosabb pont a sportvilágban dolgozó személyek felelőssége, akiknek kapuőrként átfogó tudással kell rendelkezniük a veszélyekről. Mi sem illusztrálja jobban az evészavarok veszélyes természetét, ám reményteli prognózisát, mint a további személyes történetek. Gyarmati Andrea mellett két szülőpár beszámolója tanúskodott arról, hogy igenis lehetséges a felépülés. Ez volt a konferencia utolsó programpontja, melynek során megtudhattuk, hogy a családterápia különösen hatékony módszer a tizenéves korban kialakult anorexia nervosa gyógyításában. Szalai Tamás kérdezte a két tinédzser lány szüleit a családterápia előzményeiről, menetéről és utóhatásáról. A szülők közti konfliktusok és egyéb, néha szinte láthatatlan családi pszichodinamikai tényezők és a lányok érzékenysége volt a legfőbb közös pont a két családnál. Hitelességük és őszinteségük hozzájárult ahhoz, hogy mély és zsigerekbe ható pozitív élményekkel köszönjünk el az idei konferenciáról. Zárszavukban a szervezők külön kiemelték a szabad előadások szereplőinek elhivatottságát és profizmusát. Az első nap során az elméleti megfontolások szakértői, másnap pedig a praktizáló kutatók kaptak lehetőséget eredményeik bemutatására. A beválogatott témák sokszínűsége bizonyítja, hogy az evészavarok kutatása is interdiszciplináris területté vált. Ez a sokoldalú megközelítés az MPT Evészavar Kongresszusának legfontosabb pontja: orvosok, dietetikusok, pszichológusok, sportszakemberek összefogása, hogy egy súlyos betegséget közösen gyógyíthassunk. Bóna Enikő eLitMed.hu 2018. szeptember 18.