hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Évente hetven gyermek látását mentik meg



| |
 


Egyedülálló módon végzik a koraszülöttek szemészeti szűrését a Semmelweis Egyetem (SE) Szemészeti Klinikája és a Peter Cerny Alapítvány közös, Csecsemő-Szem-Mentő Programjának keretében - olvasható az egyetem honlapján.


A program keretében évente hetven gyermek látását mentik meg. Az együttműködés lényege, hogy nem az újszülöttet utaztatják a vizsgálatra, hanem az intézmény orvosai jutnak el a babához a Cerny Alalpítvány segítségével.
Az öt éve működő úgynevezett telemedicinális szűrés lényege, hogy a neonatológiai szakasszisztens egy speciális, kifejezetten erre a célra kifejlesztetett mobil szemfenék kamerával felvételt készít az újszülött szemfenekéről. Az így nyert felvétel később a központi adatbázisból hozzáférhető, ezt értékeli az orvos, aki dönt a további kezelésről, esetlegesen a műtétről.

A koraszülöttek ideghártya elváltozása (ROP) a gyermekkori vakság és gyengénlátás leggyakoribb okai közé tartozik világszerte. Az időben alkalmazott megfelelő kezeléssel, szemfenéki lézerkezeléssel a vakság megelőzhető. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon a 32. hét előtt vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött babák szemészeti szűrése sok-sok év óta kötelező. Azonban az egyre javuló koraszülött ellátásnak köszönhetően extrém mértékben nő az érintett koraszülöttek száma, miközben orvos kevés van.
Az egyetem honlapján olvasható közlemény szerint az utazó ellátás a legelőnyösebb a koraszülötteknek, hiszen nem kell kilométereket rázkódniuk a kezelőorvoshoz a budapesti klinikára, a módszerrel pedig száz százalékosan kiszűrhető, hogy ki szorul műtétre. A Magyarországon született veszélyeztetett koraszülöttek kétharmadát tudják ezzel a módszerrel szűrni, és ellátni, körülbelül tíz százaléknál - évente 70 babánál - kell szemfenéki lézerkezelést alkalmazni.

A látásért felelős ideghártya érellátása a terhesség 16. hetében kezd el kifejlődni és normál esetben születésig befejeződik. A koraszülöttek esetében – főleg akik a 28. hét előtt jönnek a világra – az ideghártya érhálózata még nem mindenhol megfelelő, és a babák szervezetében zajló folyamatok (az éretlen tüdő, esetleges fertőzések, vérszegénység, stb.) kóros érképzést indítanak be. Ez azt jelenti, hogy nem olyan erek nőnek, melyek normálisak, a szemben úgynevezett érújdonképződés indul el. Ez a folyamat aktívan a 34. hét tájékán, de legkésőbb a 40. hétig lezajlik. Ha ez idő alatt az abnormális érhálózattal nem tesznek semmit, akkor hegesedés történik, a látóhártya leválik és megvakul a baba - ismerteti az egyetem közleménye.




MTI 2014. augusztus 12., kedd

Kapcsolódó anyagok

Beszámoló az V. ETNA Nemzetközi Konferenciáról

Mérföldkő az Alapellátás-fejlesztésben

A szérum albumin szint jelentősége dializált krónikus vesebetegekben

Egy rendszeres testmozgást biztosító geriátriai mozgásprogram szerepe a sikeres öregedésben

Hogyan közöljünk rossz híreket? A medicinális rossz hírek közlése kurzus jelentősége és tematikájának kidolgozása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


Évente hetven gyermek látását mentik meg