TARTALOM

 VISSZA

 


Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián



| |
 

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.



Az európai tudományos akadémiákat összefogó All European Academies (ALLEA) és az európai tudományos akadémiaként működő Academia Europaea (AE) vasárnaptól szerdáig először rendez közös éves konferenciát és közgyűlést, amelynek helyszínéül Lovász László, az MTA elnöke meghívására a magyar Akadémiát választották.


Hétfőn Lovász László mintegy háromszáz magas rangú európai tudós, tudományos döntéshozó, köztük negyven akadémiai elnök előtt megtartott angol nyelvű beszédében azt mondta, hogy bár Európa kulturálisan megosztott, egyedivé teszi a tudomány, amely különleges szerepet játszik, és amelynek fontos összetartó erőnek kellene maradnia.


A közös konferencia komoly lépés abba az irányba, hogy az európai tudományos szervezetek hangja egységesebb, ezáltal erősebb legyen, amire nagy szükség van - hangsúlyozta.


Az MTA elnöke azt mondta, hogy minden, a tudományra fordított forintot alaposan meg kell indokolni a politikusoknak, valamint a nyilvánosságnak, és elég erősnek kell lenni ehhez a kihíváshoz, mert nem akarnak veszíteni.


Európa nem engedheti meg magának, hogy akár egyetlen tehetséget is hagyjon elkallódni - szögezte le.


Lovász László szerint a kevésbé fejlett országok tudományos eredményeit is hasznosítani kell, sőt az ottani befektetések hosszú távon akár több eredményt is hozhatnak, mint ha fejlettebb államokban ruháznának be.


Közölte, hogy az Akadémiát közös erőfeszítéssel hozták létre, és nemcsak az arisztokratáknak építették, hanem minden lakosnak. Ma az MTA-hoz háromezer kutató és negyvenöt kutatóintézet tartozik, a létesítmények némelyike a legjobb - jegyezte meg.
Sierd Cloetingh, az AE elnöke azt hangsúlyozta, hogy a konferencia egészen egyedülálló, ugyanis Európa több jelentős akadémiájának közös rendezvénye.
Bőven lesz lehetőség arra, hogy megvitassák a tudományos bizonyítékokon alapuló szakpolitika-alkotást - fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy befogadóak akarnak lenni, összehoznák a különböző területek képviselőit a fizikától a társadalomtudományokig.
Az egyesülés viszonylag könnyű a konferencián - jegyezte meg.


Günter Stock, az ALLEA elnöke azt mondta, azért gyűltek össze, hogy igazán kiemelkedő európai tudósok eredményeit ünnepeljék.
Leszögezte, hogy Európa több politikai uniónál: a kutatóintézetekben a tudósok interdiszciplináris módon oszthatják meg egymással elképzeléseiket.

Az ALLEA ötvenkilenc akadémiát egyesít - közölte.

Marcel Swart, az Európai Ifjúsági Akadémia (Young Academy of Europe, YAE) igazgatótanácsának elnöke arra buzdította a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak hozzájuk, vagy bátorítsanak, jelöljenek fiatalokat.



A konferencia fő témája Európa jövője és fenntartható fejlődése, alkalmazkodóképessége olyan fontos területeken, mint a kulturális örökség, a szociális ellátórendszerek, az egészségügy, a gazdaság, a klíma és a tudomány.



A közös programhoz a YAE és több európai szervezet, köztük az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) és az Európai Bizottság tudományos tanácsadó testületét (Scientific Advice Mechanism, SAM) támogató európai akadémiai konzorcium (Science Advice for Policy by European Academies, SAPEA) is csatlakozott.



A hétfő délutáni megnyitóval indult hivatalos program az Academia Europaea Gold Medal átadásával folytatódott, amelyet Helga Nowotny, az ERC korábbi elnöke kapott. A díjazott a tudomány alkalmazkodóképességéről tartott előadást.



Az ALLEA Madame de Staël Prize for Cultural Values elismerést Koen Lenaertsnak, az Európai Bíróság elnökének ítélték oda, aki a bíróságnak a társadalmi változások idején tapasztalt helyzetéről értekezett.



Kedden és szerdán panelbeszélgetések következnek, valamint átadják az AE Kondorosi Ádámról elnevezett díját Allan Downie növénybiológusnak, az Academia Europaea Erasmus Medalt pedig Andreu Mas-Colell közgazdásznak.




Forrás: MTI
MTI 2017. szeptember 4., hétfő 20:15

Kulcsszavak

MTI, klímaváltozás, Európa, konferencia

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább