hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Énekükkel készítik fel a meleg időjárásra fiókáikat a zebrapintyek



| |
 

Énekükkel befolyásolják még ki nem kelt fiókáik későbbi fejlődését a zebrapintyek - derítették ki ausztrál kutatók, akik szerint a madarak így készítik fel utódaikat a meleg időjárásra.

A tudósok a kutatáshoz az összegyűjtött tojásokat ellenőrzött körülmények között keltették ki, felvételről játszva a zebrapintyek különleges énekét. Az így növekedő fiókák, összehasonlítva a speciális dallam lejátszása nélkül kiköltött társaikkal, kikelésük után ugyan lassabban fejlődtek, de jobban tudtak alkalmazkodni a meleg időjáráshoz.

"Ez nem jelenti azt, hogy szélsőséges hőmérséklet esetén is képesek lennének szaporodni" - mondta a Science magazinban megjelent tanulmány vezető szerzője, Mylene Mariette, a geelongi Deakin University munkatársa. Hozzáfűzte: biztató ugyanakkor, hogy a madaraknak korábban nem ismert stratégiája létezik arra, miként segíthetik utódaik fejlődésének alkalmazkodását az időjáráshoz.


Zebrapinty, forrás: Wikipédia

A tanulmány elsőként tárt fel bizonyítékot arra, hogyan hat hosszabb távon a madárének a fiókákra. A korábbi kutatások ugyanis inkább azt vizsgálták, hogy a még tojásban fejlődő utódok miként tanulnak el bizonyos dallamokat szüleiktől.

"Eddig is tudtuk, hogy az éneknek vannak rövid távú hatásai a tanulásra és a kognitív megismerésre, de a miénk az első tanulmány, amely megmutatja a növekedésre és a fejlődésre gyakorolt hatását. Ezek a hatások egészen a felnőttkorig megmaradnak" - hangsúlyozta a kutató, aki szerint mindez azt igazolja, hogy a születés előtti hallható környezet sokkal fontosabb a fejlődés szempontjából, mint korábban gondolták.

Mylene Mariette a ritmikus, magas hangú madárfüttyöket először akkor figyelte meg, amikor felvételeket gyűjtött doktori képzése idején. Később észrevette, hogy a madarak a különleges dallamot kizárólag a fiókák kikelése előtti pár napban éneklik, és csupán akkor, amikor a környezet hőmérséklete 26 Celsius-fok fölé emelkedik - olvasható a BBC hírportálján.

"Nem spontán módon énekelnek, amikor meleg van, hanem akkor, ha meleg van és az embriók már hallhatják őket" - hangsúlyozta a tudós. A kutatáshoz összegyűjtött zebrapintytojásoknak ennek megfelelően a kikelés előtti utolsó öt napon játszották le a dallamot.

A kikelés után a 175 fiókát az egyetem madárházának fészkeibe juttatták vissza, és ott figyelték meg a fejlődésüket. Noha a fiókák születési súlyán nem változtatott a különleges dallam, pár nappal később már megfigyelhető volt a különbség.

"A fiókák, attól függően, hogy hallották-e a madárfüttyöt vagy sem, különböző módon reagáltak a melegre" - mondta el Mylene Mariette. A dallamot még a tojásban halló fiókák másként fogadtak el táplálékot szüleiktől, és súlyra is könnyebbek maradtak, ha a fészkük a madárház egy-egy melegebb pontján volt.

Ugyan a kisebb testsúly evolúciós szempontból általában rosszat jelent, a kutatók szerint a könnyebb zebrapintyek később jelentősen több utódot hoztak a világra, mint nehezebb társaik. Ráadásul a különleges dallamot még tojásban megismerő madarak később a melegebb költőhelyeket részesítették előnyben.

"Mintha a szülők az énekkel felkészítették volna a fiókákat a kikelés után tapasztalható hőmérsékletre" - vélte Mylene Mariette. A kutató szerint egyelőre rejtély, miért lehet előny a melegben a könnyebb testsúly, talán az állhat a jelenség mögött, hogy meleg körülmények között a növekedés költséges a test számára, mivel több oxidatív stresszel jár a szövetekre nézve.


Forrás: MTI
MTI 2016. augusztus 19., péntek 16:39

Kulcsszavak

MTI, zebrapinty, ének, viselkedés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább