hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Énekükkel készítik fel a meleg időjárásra fiókáikat a zebrapintyek



| |
 

Énekükkel befolyásolják még ki nem kelt fiókáik későbbi fejlődését a zebrapintyek - derítették ki ausztrál kutatók, akik szerint a madarak így készítik fel utódaikat a meleg időjárásra.

A tudósok a kutatáshoz az összegyűjtött tojásokat ellenőrzött körülmények között keltették ki, felvételről játszva a zebrapintyek különleges énekét. Az így növekedő fiókák, összehasonlítva a speciális dallam lejátszása nélkül kiköltött társaikkal, kikelésük után ugyan lassabban fejlődtek, de jobban tudtak alkalmazkodni a meleg időjáráshoz.

"Ez nem jelenti azt, hogy szélsőséges hőmérséklet esetén is képesek lennének szaporodni" - mondta a Science magazinban megjelent tanulmány vezető szerzője, Mylene Mariette, a geelongi Deakin University munkatársa. Hozzáfűzte: biztató ugyanakkor, hogy a madaraknak korábban nem ismert stratégiája létezik arra, miként segíthetik utódaik fejlődésének alkalmazkodását az időjáráshoz.


Zebrapinty, forrás: Wikipédia

A tanulmány elsőként tárt fel bizonyítékot arra, hogyan hat hosszabb távon a madárének a fiókákra. A korábbi kutatások ugyanis inkább azt vizsgálták, hogy a még tojásban fejlődő utódok miként tanulnak el bizonyos dallamokat szüleiktől.

"Eddig is tudtuk, hogy az éneknek vannak rövid távú hatásai a tanulásra és a kognitív megismerésre, de a miénk az első tanulmány, amely megmutatja a növekedésre és a fejlődésre gyakorolt hatását. Ezek a hatások egészen a felnőttkorig megmaradnak" - hangsúlyozta a kutató, aki szerint mindez azt igazolja, hogy a születés előtti hallható környezet sokkal fontosabb a fejlődés szempontjából, mint korábban gondolták.

Mylene Mariette a ritmikus, magas hangú madárfüttyöket először akkor figyelte meg, amikor felvételeket gyűjtött doktori képzése idején. Később észrevette, hogy a madarak a különleges dallamot kizárólag a fiókák kikelése előtti pár napban éneklik, és csupán akkor, amikor a környezet hőmérséklete 26 Celsius-fok fölé emelkedik - olvasható a BBC hírportálján.

"Nem spontán módon énekelnek, amikor meleg van, hanem akkor, ha meleg van és az embriók már hallhatják őket" - hangsúlyozta a tudós. A kutatáshoz összegyűjtött zebrapintytojásoknak ennek megfelelően a kikelés előtti utolsó öt napon játszották le a dallamot.

A kikelés után a 175 fiókát az egyetem madárházának fészkeibe juttatták vissza, és ott figyelték meg a fejlődésüket. Noha a fiókák születési súlyán nem változtatott a különleges dallam, pár nappal később már megfigyelhető volt a különbség.

"A fiókák, attól függően, hogy hallották-e a madárfüttyöt vagy sem, különböző módon reagáltak a melegre" - mondta el Mylene Mariette. A dallamot még a tojásban halló fiókák másként fogadtak el táplálékot szüleiktől, és súlyra is könnyebbek maradtak, ha a fészkük a madárház egy-egy melegebb pontján volt.

Ugyan a kisebb testsúly evolúciós szempontból általában rosszat jelent, a kutatók szerint a könnyebb zebrapintyek később jelentősen több utódot hoztak a világra, mint nehezebb társaik. Ráadásul a különleges dallamot még tojásban megismerő madarak később a melegebb költőhelyeket részesítették előnyben.

"Mintha a szülők az énekkel felkészítették volna a fiókákat a kikelés után tapasztalható hőmérsékletre" - vélte Mylene Mariette. A kutató szerint egyelőre rejtély, miért lehet előny a melegben a könnyebb testsúly, talán az állhat a jelenség mögött, hogy meleg körülmények között a növekedés költséges a test számára, mivel több oxidatív stresszel jár a szövetekre nézve.


Forrás: MTI
MTI 2016. augusztus 19., péntek 16:39

Kulcsszavak

MTI, zebrapinty, ének, viselkedés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyulai Iván Pro Natura díjat kapott

Gyulai Iván ökológusnak, a biológiai sokféleség védelmét szolgáló átfogó társadalmi és gazdasági keretrendszer megteremtése érdekében végzett több évtizedes szakmai és társadalmi tevékenységeiért; környezet- és természetvédelmi szakemberek generációinak oktatásáért és a magyar társadalom széles rétegei szemléletformálásáért ítélték oda a Pro Natura díjat, amelyet a földművelésügyi miniszter adott át az ismert kutatónak.

Tovább


Az IBS labirintus - 12 kreditpontot érő képzés

Háziorvosoknak, belgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, gasztroenterológusoknak és klinikai szakpszichológusoknak szóló képzés Budapesten, 2018. május 4-5 között lesz.

Tovább


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Tovább


Önbecsülés, önismeret, önsegítés, önmegvalósítás - Konferenciaajánló

Immár XXI. alkalommal kerül megrendezésre a közösségi konferencia! Idén az önsegítés és az önsegítők és szakemberek együttműködésének jó gyakorlatai lesznek a fókuszban. A közösségi ellátók egyre nyitottabbak erre és számos formája alakult ki a hatásos együttműködésnek. A hanghalló módszer, a hanghalló csoportok is az együttműködés eredményei. Kiemelt vendég: Marius Romme pszichiáter és Sandra Escher pszichológus, a hanghalló módszer kidolgozói, akik és ezzel forradalmat hoznak a pszichotikus tünetekkel küzdők terápiájában.

Tovább