TARTALOM

 VISSZA

 


Énekükkel készítik fel a meleg időjárásra fiókáikat a zebrapintyek



| |
 

Énekükkel befolyásolják még ki nem kelt fiókáik későbbi fejlődését a zebrapintyek - derítették ki ausztrál kutatók, akik szerint a madarak így készítik fel utódaikat a meleg időjárásra.

A tudósok a kutatáshoz az összegyűjtött tojásokat ellenőrzött körülmények között keltették ki, felvételről játszva a zebrapintyek különleges énekét. Az így növekedő fiókák, összehasonlítva a speciális dallam lejátszása nélkül kiköltött társaikkal, kikelésük után ugyan lassabban fejlődtek, de jobban tudtak alkalmazkodni a meleg időjáráshoz.

"Ez nem jelenti azt, hogy szélsőséges hőmérséklet esetén is képesek lennének szaporodni" - mondta a Science magazinban megjelent tanulmány vezető szerzője, Mylene Mariette, a geelongi Deakin University munkatársa. Hozzáfűzte: biztató ugyanakkor, hogy a madaraknak korábban nem ismert stratégiája létezik arra, miként segíthetik utódaik fejlődésének alkalmazkodását az időjáráshoz.


Zebrapinty, forrás: Wikipédia

A tanulmány elsőként tárt fel bizonyítékot arra, hogyan hat hosszabb távon a madárének a fiókákra. A korábbi kutatások ugyanis inkább azt vizsgálták, hogy a még tojásban fejlődő utódok miként tanulnak el bizonyos dallamokat szüleiktől.

"Eddig is tudtuk, hogy az éneknek vannak rövid távú hatásai a tanulásra és a kognitív megismerésre, de a miénk az első tanulmány, amely megmutatja a növekedésre és a fejlődésre gyakorolt hatását. Ezek a hatások egészen a felnőttkorig megmaradnak" - hangsúlyozta a kutató, aki szerint mindez azt igazolja, hogy a születés előtti hallható környezet sokkal fontosabb a fejlődés szempontjából, mint korábban gondolták.

Mylene Mariette a ritmikus, magas hangú madárfüttyöket először akkor figyelte meg, amikor felvételeket gyűjtött doktori képzése idején. Később észrevette, hogy a madarak a különleges dallamot kizárólag a fiókák kikelése előtti pár napban éneklik, és csupán akkor, amikor a környezet hőmérséklete 26 Celsius-fok fölé emelkedik - olvasható a BBC hírportálján.

"Nem spontán módon énekelnek, amikor meleg van, hanem akkor, ha meleg van és az embriók már hallhatják őket" - hangsúlyozta a tudós. A kutatáshoz összegyűjtött zebrapintytojásoknak ennek megfelelően a kikelés előtti utolsó öt napon játszották le a dallamot.

A kikelés után a 175 fiókát az egyetem madárházának fészkeibe juttatták vissza, és ott figyelték meg a fejlődésüket. Noha a fiókák születési súlyán nem változtatott a különleges dallam, pár nappal később már megfigyelhető volt a különbség.

"A fiókák, attól függően, hogy hallották-e a madárfüttyöt vagy sem, különböző módon reagáltak a melegre" - mondta el Mylene Mariette. A dallamot még a tojásban halló fiókák másként fogadtak el táplálékot szüleiktől, és súlyra is könnyebbek maradtak, ha a fészkük a madárház egy-egy melegebb pontján volt.

Ugyan a kisebb testsúly evolúciós szempontból általában rosszat jelent, a kutatók szerint a könnyebb zebrapintyek később jelentősen több utódot hoztak a világra, mint nehezebb társaik. Ráadásul a különleges dallamot még tojásban megismerő madarak később a melegebb költőhelyeket részesítették előnyben.

"Mintha a szülők az énekkel felkészítették volna a fiókákat a kikelés után tapasztalható hőmérsékletre" - vélte Mylene Mariette. A kutató szerint egyelőre rejtély, miért lehet előny a melegben a könnyebb testsúly, talán az állhat a jelenség mögött, hogy meleg körülmények között a növekedés költséges a test számára, mivel több oxidatív stresszel jár a szövetekre nézve.


Forrás: MTI
MTI 2016. augusztus 19., péntek 16:39

Kulcsszavak

MTI, zebrapinty, ének, viselkedés

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább