hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Elviselhetetlen mértéket öltött a szakemberhiány



| |
 


A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a miniszterelnökhöz fordult az egészségügy helyzetével és az ágazat jövő évre tervezett költségvetésével kapcsolatban - jelentette be a köztestület elnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

Éger István elmondta, levelükben arról tájékoztatták a kormányfőt, hogy véleményük szerint a jövő évi költségvetés egészségügyre szánt forrásai nem elegendőek, folytatni kell az ágazati béremelést, mert a szakemberek megbecsülésének hiánya és a szakemberhiány elviselhetetlen mértéket ölt, ami már a mindennapi betegellátást veszélyezteti.

A jövő évi költségvetési javaslat számai "nem sokat ígérnek" - fogalmazott a MOK elnöke, nem vitatva a korábbi uniós fejlesztési pénzekből történő beruházások jelentőségét.

A kamara meggyőződése, hogy nem elegendő csak az alapellátás megerősítésére fókuszálni, és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a szakellátásban dolgozók jövőre semmilyen további juttatásnövelésben nem részesülnek.

Éger István azt mondta, a jövő évi büdzséről szóló javaslatban látnak esélyt arra, hogy a korábban befagyasztott úgynevezett mozgóbéreket feloldják, de ez nem "tévesztendő össze egy generális bérfelzárkóztatási programmal, ami még csak fel sem sejlik" a dokumentumban.

A köztestület elnöke hozzátette, azért is fordultak Orbán Viktorhoz, mert a mostanra kialakult helyzet olyan módon eszkalálódhat, hogy már messze túlmutat az egészségügyi rendszer problematikáján, mert Magyarország egyéb eredményeit veszélyeztető gondokat okozhat.

A kamara utalt arra, hogy néhány évvel ezelőtt egy sokkal nehezebb gazdasági helyzetben találtak forrást az ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatásra, szerintük a mostani gazdasági helyzetben egy bérrendezés kizárólag politikai döntést igényelne. Éger István hozzátette: látnak erre forrást, hiszen Magyarország jobban teljesít, évről évre jobb GDP-adatokat produkál, és ebből az egészségügyi munkavállalókra eső részt oda kell adni.

Összehasonlításként elmondta, a nemzeti össztermék egészségügyre jutó mértékében Magyarország sereghajtó: a V4-ek országaiban ez az arány hat százalék felett van, Magyarországon öt alatt. Éger István szerint, ha csak egy százalékkal nőne az ágazat GDP-arányos részesedése, az 300 milliárd forintot jelentene. Úgy vélte, ennek az összegnek azonban a töredéke is elég lenne, ha ezt évről évre egy kiszámítható béremelésre fordítanák.

Hozzátette: az ország gazdasági fejlettségéhez illeszkedő bérek 100 milliárdos tételt jelentenének, de ha a következő években évente 30-30 milliárdot erre szánnának, akkor az alapot teremthetne egy normális egészségügyi bérezés eléréséhez.




MTI 2015. június 3., szerda

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Elviselhetetlen mértéket öltött a szakemberhiány