hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Elviselhetetlen mértéket öltött a szakemberhiány



| |
 


A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a miniszterelnökhöz fordult az egészségügy helyzetével és az ágazat jövő évre tervezett költségvetésével kapcsolatban - jelentette be a köztestület elnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

Éger István elmondta, levelükben arról tájékoztatták a kormányfőt, hogy véleményük szerint a jövő évi költségvetés egészségügyre szánt forrásai nem elegendőek, folytatni kell az ágazati béremelést, mert a szakemberek megbecsülésének hiánya és a szakemberhiány elviselhetetlen mértéket ölt, ami már a mindennapi betegellátást veszélyezteti.

A jövő évi költségvetési javaslat számai "nem sokat ígérnek" - fogalmazott a MOK elnöke, nem vitatva a korábbi uniós fejlesztési pénzekből történő beruházások jelentőségét.

A kamara meggyőződése, hogy nem elegendő csak az alapellátás megerősítésére fókuszálni, és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a szakellátásban dolgozók jövőre semmilyen további juttatásnövelésben nem részesülnek.

Éger István azt mondta, a jövő évi büdzséről szóló javaslatban látnak esélyt arra, hogy a korábban befagyasztott úgynevezett mozgóbéreket feloldják, de ez nem "tévesztendő össze egy generális bérfelzárkóztatási programmal, ami még csak fel sem sejlik" a dokumentumban.

A köztestület elnöke hozzátette, azért is fordultak Orbán Viktorhoz, mert a mostanra kialakult helyzet olyan módon eszkalálódhat, hogy már messze túlmutat az egészségügyi rendszer problematikáján, mert Magyarország egyéb eredményeit veszélyeztető gondokat okozhat.

A kamara utalt arra, hogy néhány évvel ezelőtt egy sokkal nehezebb gazdasági helyzetben találtak forrást az ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatásra, szerintük a mostani gazdasági helyzetben egy bérrendezés kizárólag politikai döntést igényelne. Éger István hozzátette: látnak erre forrást, hiszen Magyarország jobban teljesít, évről évre jobb GDP-adatokat produkál, és ebből az egészségügyi munkavállalókra eső részt oda kell adni.

Összehasonlításként elmondta, a nemzeti össztermék egészségügyre jutó mértékében Magyarország sereghajtó: a V4-ek országaiban ez az arány hat százalék felett van, Magyarországon öt alatt. Éger István szerint, ha csak egy százalékkal nőne az ágazat GDP-arányos részesedése, az 300 milliárd forintot jelentene. Úgy vélte, ennek az összegnek azonban a töredéke is elég lenne, ha ezt évről évre egy kiszámítható béremelésre fordítanák.

Hozzátette: az ország gazdasági fejlettségéhez illeszkedő bérek 100 milliárdos tételt jelentenének, de ha a következő években évente 30-30 milliárdot erre szánnának, akkor az alapot teremthetne egy normális egészségügyi bérezés eléréséhez.




MTI 2015. június 3., szerda

Kapcsolódó anyagok

A random variancia mint karcinogén tényező?

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

A hypertonia története - Paul Dudley White (1886-1973)

Társasági hírek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


Elviselhetetlen mértéket öltött a szakemberhiány