TARTALOM

 VISSZA

 


Először követték nyomon a fjordlandi pingvinek vándorlását



| |
 

Először követték nyomon az új-zélandi fjordlandi pingvinek vándorlását, kiderült, hogy majdnem hétezer kilométert úsznak két hónap alatt - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

A pingvinfajok egyharmada Új-Zélandon él, nagyrészt délen. Legtöbbjüket a veszélyeztetett vagy sebezhető fajok között tartják számon.

Noha a pingvinek rajzfilmek sztárjaivá váltak, valójában nem sok tanulmány született róluk. Mostanáig nem lehetett tudni, hogy az egyik új-zélandi faj, a jellegzetes sárga bóbitát viselő fjordlandi vagy szélescsőrű pingvinek (Eudyptes pachyrhynchus) merre vándorolnak minden évben feltehetően azért, hogy élelmet találjanak.

A zoológusok úgy gondolták, a madarak a partok közelében maradnak. Pontos útvonalukat most úgy térképezték fel, hogy műholdas jeladókat erősítettek húsz madárra, majd útjukat naponta követték. A fjordlandi pingvinek helyi neve tawaki, erről nevezték el munkájukat Tawaki-projektnek.

"Az adatok láttán az első reakcióm az volt, hogy valami gond van. Aztán megdöbbentem: meddig úsznak még a pingvinek, mikor érnek már oda?" - mondta Thomas Mattern zoológus, az Otagói Egyetem projektvezetője.

A pingvinek megtették az Antarktiszra vezető út felét, ahol az északi melegebb víz
találkozik a déli hidegebb áramlatokkal, majd visszaúsztak.

A nőstények az oda-vissza úton átlagosan 6801 kilométert tettek meg 67 nap alatt, a hímek 5597 kilométert 77 nap alatt.

Csak öt madár érkezett vissza jeladóstul, a többi 15-ről út közben valahol leeshetett a műszer.

A PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a pingvinek a gerincesek között a legkiválóbb úszók közé tartoznak.

Arra nem találtak választ a kutatók, hogy miért úsznak ilyen messzire a fjordlandi pingvinek, miközben indulásuk idején, decemberben teli vannak hallal és más élelemmel az új-zélandi parti vizek.

A tudósok úgy vélik, az ösztönt, amely a maratoni útra indítja őket, őseiktől örökölhették, amelyek délebbre élhettek, mielőtt Új-Zéland partjait benépesítették.


Forrás: MTI
MTI 2018. augusztus 31., péntek 15:55

Kulcsszavak

MTI, etológia, pingvin, vándorlás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább