Életének 84. évében október 21-én elhunyt Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja és a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet professor emeritusa, aki egyebek mellett a központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatásmódjának biokémiai vizsgálata terén ért el nemzetközi figyelmet is kiváltó eredményeket - közölte az MTA.

Magyar Kálmán 1933-ban született Szentlőrinckátán. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1959-ben. Tudományos pályáját az egyetem Gyógyszertani Intézeténél kezdte, ahol 1965-től adjunktusként, 1972-től pedig docensként dolgozott. 1979-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Ugyanebben az évben bízták meg a SOTE Gyógyszerhatástani Intézetének vezetésével tanszékvezetői beosztásban. Az intézetet 1998-ig vezette. 2003-ban professor emeritusi címet kapott. Vezetője volt az MTA és a SOTE közös Neurokémiai Kutatócsoportjának is.

1970-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1978-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Elméleti Orvostudományi Tudományos Bizottságának és a Gyógyszerkutatási és Farmakoterápiás Munkabizottságának lett tagja. 1987-ben megválasztották az MTA levelező, 1995-ben rendes tagjává. Fő kutatási területe a központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatásmódjának biokémiai vizsgálata volt, valamint a gyógyszerek sorsa a szervezetben.

Mintegy 15 originális magyar gyógyszermolekula szervezetbeni sorsának vizsgálatát végezte el, és tisztázta farmakokinetikai tulajdonságaikat. Munkásságával megalapozta ezeknek a vegyületeknek a magyarországi és nemzetközi törzskönyvezését. Eredményeit egyebek mellett Akadémiai Díjjal és Széchenyi-díjjal is elismerték - olvasható a közleményben.


Forrás: MTA, SE , MTI
MTI 2017. október 24., kedd 12:00

Kulcsszavak

MTA, MTI, halálhír, farmakológia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább

Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább

Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább

Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább