Nyolcvanhét éves korában elhunyt Donald Henderson amerikai orvos és járványkutató, aki annak idején kulcsszerepet játszott a fekete himlő felszámolásában.

Az 1960-as és 1970-es években végzett munkája miatt a közegészségügy óriásának nevezett Henderson csípőtörést követő komplikációk következtében halt meg - írta a BBC News.


(Dr. Donald A. Henderson, Dr. J. Donald Millar, Dr. John J. Witte, Dr. Leo Morris -- Forrás: Wikipédia)

A világ egyik legpusztítóbb kórjaként számon tartott fekete himlő csak a múlt században több száz millió emberrel végzett. Az óriási fájdalmakkal járó betegség gyakran sebeket okozott az arcon és a testen. Minden harmadik fertőzött ember meghalt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1966-ban Hendersont választotta a fekete himlő elleni globális harc vezetőjévé. Ekkoriban a kór még járványszerűen terjedt Afrikában és Ázsiában.

Kevesen bíztak Henderson sikerében, ám az orvos a járványgócok izolálására összpontosított, és a tömeges vakcinálás helyett célzottan oltatta be az embereket. A kórt 1980-ra sikerült hivatalosan eltüntetni a Föld színéről, ez volt az első fertőző betegség, amely ellen globális szinten indult harc.

A WHO 1966-tól 1980-ig tartó globális erőfeszítéseinek összköltsége 300 millió dollár volt. Csaknem 200 ezer ember dolgozott a világ több mint 70 országában, és 2400 millió dózis védőoltást használtak fel.

A világszervezettel való együttműködést követően Henderson három amerikai elnök mellett szolgált tudományos tanácsadóként, és egyetemi, valamint orvosi pozíciókat is betöltött.


Forrás: MTI
MTI 2016. augusztus 22., hétfő 11:44

Kulcsszavak

Donald Henderson, fekete himlő, halálhír

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább

Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább

A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább

Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább