TARTALOM

 VISSZA

 


Elhunyt Damjanovich Sándor biofizikus, az MTA rendes tagja


Elhunyt Damjanovich Sándor biofizikus, az MTA rendes tagja

| |
 

Életének 82. évében elhunyt Damjanovich Sándor biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Biológiai Tudományok Osztályának volt elnöke - tájékoztatta az MTA hétfőn az MTI-t.

Damjanovich Sándor az enzimkinetika és a sejtbiofizika területén folytatott több évtizedes, kiemelkedően eredményes kutatómunkát, nevéhez fűződik a hematológiai és immunológiai betegségek okozta elváltozásokat vizsgáló áramlási citometria magyarországi meghonosítása és széles körű elterjesztése.

Iskolateremtő munkásságát mutatják kiemelkedő, nemzetközileg is széles körben elismert eredményei, a biofizika hazai fejlődését előmozdító külföldi tudományos kapcsolatai, valamint az, hogy az általa 1968-ban átvett, majd több évtizedig vezetett debreceni Orvosi Fizikai Intézet - a mai Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet - a tudományterület egyik legrangosabb szellemi műhelyévé vált.

A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1960-ban és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi karán 1967-ben végzett. 1974-80-ig a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetének igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár volt, 1986-91-ig rektorhelyettes. Tagja több tudományos szervnek és szerkesztője számos szakfolyóiratnak. 1976 óta a biológiai tudományok doktora, 1982-től az MTA levelező, 1990 óta rendes tagja.

Akadémiai tisztségei mellett 1984-1994-ben a Magyar Biofizikai Társaság alelnöke, 1994-től pedig a társaság tiszteletbeli elnöke volt. 1995-ben az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) tagjává választották. Emellett évekig a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt.

Több évet töltött el külföldi tanulmányutakon: Norvégiában, az NSZK-ban, az Egyesült Államokban, Japánban és Olaszországban. Kutatási területe: a molekuláris biofizika, a sejt-biofizika, az enzimek hatásmechanizmusa, a sejtfelszín dinamikája. Több mint kétszázötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből hét monográfia/szakkönyv, illetve csaknem húsz könyvfejezet.

Tudományos munkásságát 1995-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal jutalmazták, 1997-ben Széchenyi-díjat kapott a kísérleti biofizika orvosbiológiai alkalmazása területén végzett, nemzetközileg is kiemelkedő tudományos munkásságáért. 2000-ben Szilárd Leó-ösztöndíjat kapott, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült. Életpályája során végzett kiemelkedő tevékenységéért vehette át a 2013. évi Akadémiai Aranyérmet.

Damjanovich Sándor nevéhez olyan komplex rendszerek vizsgálata fűződik, amelyeket összetettségük miatt előtte mások nem mertek és nem tudtak kutatni. Jelentős eredménye a sejtfelszíni receptorok úgynevezett nem véletlenszerű topografikus (térképszerű) eloszlásának főleg nyiroksejteken történő kísérleti bizonyítása - olvasható a közleményben.

Forrás:MTI, MTA
MTI 2017. június 6., kedd 11:30

Kulcsszavak

MTA, MTI, halálhír, enzimkinetika, sejtbiológia

Kapcsolódó anyagok

Időskori fiziológiás-kóros izomsorvadás, a progresszív folyamat fékezési lehetőségei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább