hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Elhunyt Damjanovich Sándor biofizikus, az MTA rendes tagja


Elhunyt Damjanovich Sándor biofizikus, az MTA rendes tagja

| |
 

Életének 82. évében elhunyt Damjanovich Sándor biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Biológiai Tudományok Osztályának volt elnöke - tájékoztatta az MTA hétfőn az MTI-t.

Damjanovich Sándor az enzimkinetika és a sejtbiofizika területén folytatott több évtizedes, kiemelkedően eredményes kutatómunkát, nevéhez fűződik a hematológiai és immunológiai betegségek okozta elváltozásokat vizsgáló áramlási citometria magyarországi meghonosítása és széles körű elterjesztése.

Iskolateremtő munkásságát mutatják kiemelkedő, nemzetközileg is széles körben elismert eredményei, a biofizika hazai fejlődését előmozdító külföldi tudományos kapcsolatai, valamint az, hogy az általa 1968-ban átvett, majd több évtizedig vezetett debreceni Orvosi Fizikai Intézet - a mai Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet - a tudományterület egyik legrangosabb szellemi műhelyévé vált.

A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1960-ban és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi karán 1967-ben végzett. 1974-80-ig a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetének igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár volt, 1986-91-ig rektorhelyettes. Tagja több tudományos szervnek és szerkesztője számos szakfolyóiratnak. 1976 óta a biológiai tudományok doktora, 1982-től az MTA levelező, 1990 óta rendes tagja.

Akadémiai tisztségei mellett 1984-1994-ben a Magyar Biofizikai Társaság alelnöke, 1994-től pedig a társaság tiszteletbeli elnöke volt. 1995-ben az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) tagjává választották. Emellett évekig a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt.

Több évet töltött el külföldi tanulmányutakon: Norvégiában, az NSZK-ban, az Egyesült Államokban, Japánban és Olaszországban. Kutatási területe: a molekuláris biofizika, a sejt-biofizika, az enzimek hatásmechanizmusa, a sejtfelszín dinamikája. Több mint kétszázötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből hét monográfia/szakkönyv, illetve csaknem húsz könyvfejezet.

Tudományos munkásságát 1995-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal jutalmazták, 1997-ben Széchenyi-díjat kapott a kísérleti biofizika orvosbiológiai alkalmazása területén végzett, nemzetközileg is kiemelkedő tudományos munkásságáért. 2000-ben Szilárd Leó-ösztöndíjat kapott, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült. Életpályája során végzett kiemelkedő tevékenységéért vehette át a 2013. évi Akadémiai Aranyérmet.

Damjanovich Sándor nevéhez olyan komplex rendszerek vizsgálata fűződik, amelyeket összetettségük miatt előtte mások nem mertek és nem tudtak kutatni. Jelentős eredménye a sejtfelszíni receptorok úgynevezett nem véletlenszerű topografikus (térképszerű) eloszlásának főleg nyiroksejteken történő kísérleti bizonyítása - olvasható a közleményben.

Forrás:MTI, MTA
MTI 2017. június 6., kedd 11:30

Kulcsszavak

MTA, MTI, halálhír, enzimkinetika, sejtbiológia

Kapcsolódó anyagok

Stratégiák a krónikus vesebetegek fizikai edzésének fokozására. Miért érdemes a vesebetegnek is „edzeni”?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább