hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Elhivatottságot vár a kormány az egészségügyisektől


Elhivatottságot vár a kormány az egészségügyisektől

| |
 

Miközben az orvosok és szakdolgozók elhivatottságára számít a kormány, mert jelentős bérfelzárkóztatás nem lesz, a politikai környezet minden korábbinál jobban beszűkíti az egészségügyért felelős államtitkár mozgásterét, ráadásul önálló minisztérium híján még nehezebb az érdekérvényesítés. Mindez a XXXI. Medicina konferencia és IV. Egészségügyi Miniszteri Csúcstalálkozón derült ki múlt pénteken, ahol hat korábbi tárcavezető arról is beszélt, melyek lennének a legfontosabb lépések, amelyekkel szerintük stabilizálható lenne a betegellátás.

Javuló gazdasági teljesítmény mellett a költségvetésből több forrásra számíthat az egészségügy, ez pedig a 2016-os büdzsé számaiból is kitűnik – fogalmazta meg kincstári optimizmussal Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára, bár azt előadásában elismerte, hogy a kormányzat első sorban a negatív demográfiai folyamatok megfordítására és a foglalkoztatás növelésére fókuszál, nem pedig az egészségügyre. Az Európai Unióban nem számottevő a gazdasági növekedés, azonban hazánk ennél jobban teljesít, így az egészségügy is számíthat némi többletforrásra.

Elhivatottságnak továbbra is fontos szerepe lesz az egészségügyben, mert néhány év alatt biztosan nem zárkózunk fel a nyugati bérekhez – mondta a szakpolitikus, ugyanakkor arról is beszámolt, harminc százalékkal több pénz került a gyógyító-megelőző kasszába 2010-16 között, az idei évhez képest pedig 45 milliárd forinttal költenek többet az ágazatra jövőre, amit már deklarálták a júniusban elfogadott 2016-os büdzsében is. Mivel a kormány számára kiemelten fontos az egészségügyben dolgozók itthon tartása, az összeg több területen is a béremelést szolgálja. Egy részét a mozgóbérek kiengedésére szánják, tíz milliárd forint az alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozók fizetésének emelésére, míg 6,8 milliárd forint a rezidensösztöndíjak kiterjesztésére jut – sorolta az államtitkár.

Úgyis fizet az állam, így intézményi szinten nincs szükség költségcsökkentő lépésekre – Banai Péter Benő szerint így gondolkodnak a kórházak vezetői, hiszen 2010 óta minden évben jelentős adósságkonszolidáció volt, idén májusban pedig további 60 milliárd forint érkezett a fekvőbeteg ellátók adósságainak rendezésére, ám a tartozásállomány továbbra is kitartóan növekszik. Az adósságrendezésnek csak akkor van értelme, ha érdemi változások lesznek a struktúrában, a jogszabályi háttérben, a feladatokban és a finanszírozásban. Az NGM szakpolitikusa egyetért az egészségügyi államtitkári posztra jelölt Ónodi-Szűcs Zoltánnal abban, hogy a finanszírozás jelenleg azért nem optimális, mert nem a betegek, hanem az intézmények érdeke határozza meg, ugyanakkor vannak túlreprezentált és alulfinanszírozott beavatkozások, amelyek szintín torzítják a rendszert. A gazdasági szakpolitikus kifejtette azt is, a várható átalakításoknál jól jöhet a kórházak négy évvel ezelőtti államosítása.


Kórházak a falnál


Korrekt válaszokat adott a kérdésekre a költségvetésért felelős államtitkár, ugyanakkor az egészségügyről a 2015 júniusában megjelent „Jó állam” jelentés fest reális képet, amely jóval kritikusabb, egyidejűleg megfogalmazza a tennivalókat is, elsőként azt: azonnali forrásnövelésre, és azok felhasználásának monitorozására szükséges az ágazatban – reflektált az elhangzottakra dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Jelezte azt is, a gyógyító-megelőző kassza növekedését a béremelések generálták, amelyek fontosak voltak 2012-13-ban, ugyanakkor mindez túl régen történt, és a mértéke is csekély ahhoz, hogy visszatartsa a dolgozókat a migrációtól.

Többet költenek a kevésbé elavult struktúrájú kórházakra, ugyanakkor az egészségügy GDP arányos részesedése is magasabb a környező országokban, mint hazánkban – folytatta Velkey György, aki szerint ennek az egyenlegnek az eredménye az intézmények eladósodása. A menedzsmenteknek egyidejűleg kell biztosítani a legeredményesebb betegellátást és megtartani a munkatársakat, ami megint csak a hiány növekedését okozza. Az adatok összevetéséből az is kiderült, lakosságarányosan nem sok a szolgáltató, bár az ellátási struktúra nem optimális. Nincs markáns különbség a bennfekvések számában sem, ami eltér, az ennek időtartama, ami túlobszerválásra utal, amit viszont az generál, hogy nem tudják átadni a betegeket a szociális rendszernek. További hátrányt jelent az ellátórendszernek, hogy a közigazgatási struktúra nem tudta kezelni a térségi alapú ellátásszervezést, pedig szakmailag ez lenne a kívánatos.

Elmentünk a falig – jelentette ki Velkey György, aki szerint az intézmények vezetőinek nincs mozgástere, ugyanakkor azt is hozzátette: a struktúrát át kell alakítani, mégpedig úgy, hogy ne vesszen el az az infrastrukturális és szellemi tőke, ami a kórházakban felhalmozódott, és amelyet az egynapos és járóbeteg ellátásban ugyanúgy kamatoztathatnának, ahogyan egészségszervezési és népegészségügyi funkciókat is elláthatnának. Azonban figyelmeztetett arra is, hogy a prevenciót nem szabad összemosni a gyógyítással, és bár az utóbbi években valóban számos, más szakpolitikai területeket is érintő intézkedése volt a kormánynak, a megelőzést célzó intézkedések hatása csak évtizedek múltán lesz érzékelhető.


Senki nem vállalná


Ha miniszter leszel, pont azt nem teheted, amit a szíved és az eszed diktál – foglalta össze a volt egészségügyi miniszterek kerekasztala mellett egy mondatban Kökény Mihály kétszeres ex-tárcavezető, hogy miért nem vállalná most az ágazat irányítását. A nyár elején elfogadott költségvetés miatt szűk a leendő államtitkár mozgástere, a humánerőforrás krízis kezelésében pedig nem csak neki, hanem a kormánynak kellene elkötelezettnek lennie – indokolta szintén nemleges válaszát Székely Tamás, a második Gyurcsány-, majd a Bajnai kormány egészségügyére. Az első Fidesz éra második egészségügyi minisztere, Mikola István, aki kicsit csalódottan azt is megjegyezte, hogy nagy reményeket fűztek Zombor Gábor szerepvállalásához – főleg azért nem lenne államtitkár, mert szerinte miniszteri szinten kellene képviselni az ágazatot, hogy annak érdekeit a kormányüléseken is képviselni lehessen. Ezzel értett egyet Rácz Jenő is, aki 2004-06-ig regnált miniszterként, majd hozzátette azt is, a MKSZ elmondta, miként kellene kezelni az ágazat problémáit, azonban megoldási javaslataik nem találkoznak a jelenlegi elképzelésekkel.

Az egykor elképzelt háziorvosi rendszer megbukott, mélységesen csalódott vagyok az orvosetikai helyzetet illetően – mondta Surján László, aki szerint a háziorvosok csak recepteket és beutalókat írnak, sokszor a beteg utasítására, majd rendelési idő után másodállásban dolgoznak, vagy úri passzióiknak élnek. Mindezt pedig semmi nem tartja kordában tisztességes felügyeleti rendszer híján. A rendszerváltoztatás utáni első egészségügyi miniszter konszenzuskonferencián dolgozná ki a finanszírozás új elemeit, hogy az egyéni, a társadalmi, és az orvosi érdekek összhangba kerüljenek. Pontszámrevízióval érné el, hogy az intézményeknek ne kelljen kockáztatniuk az okirat hamisítást azzal, hogy a jobban fizető ellátásokat jelentik a biztosító felé, mindehhez persze pénz is kell.

A forrásteremtésre mindjárt javaslatot is tett Kökény Mihály, aki a jövő évi büdzsében a foglalkozás bővülését szolgáló egy százalékpontos személyi jövedelemadó csökkentést inkább elvetné, az így nyert 120 milliárd forintot pedig az egészségügyre fordítaná. Magánforrásokkal támogatná meg a rendszert Mikola István, hiszen a lakossági önrész vállalást jelenleg semmi sem akadályozza. Szerint a bázisfinanszírozás még a fejlődőképes ágazatokat is bemerevíti, ezért a meghatározott feladatokhoz kellene forrásokat rendelni. A tisztázott, rendezett szolgáltatási csomag híve Gógl Árpád is, az első Orbán-kormány első egészségügyi tárcavezetője, aki szerint azoknak, akiknek ez ebben foglaltaknál több kell, lehetőséget kell adni arra, hogy kiegészítő biztosítást köthessenek.


Finomította korábbi, nagy felháborodást okozó mondandóját a rendezvényen dr. Szentes Tamás, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) helyettes vezetője, aki szeptember közepén, a Medicina 2000 XVII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián azt mondta: „a háziorvosok az orvostudomány azon részével foglalkoznak, ahol a betegek maguktól is meggyógyulnának". Az exfőpolgármester-helyettes most úgy fogalmazott, „a háziorvosokat olyan betegségek gyógyítására képezzük, amelyek maguktól is meggyógyulnának", ezért szerinte az a kérdés, lehet-e valaki úgy orvos, hogy nem gyógyíthat?
















eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-10-12

Kulcsszavak

finanszírozás, struktúraátalakítás, magánfinanszírozás

Kapcsolódó anyagok

A neurológiai kórképek fizioterápiás ellátásának egészségbiztosítási vonatkozásai a járóbetegszakellátásban

Hozzászólások:

1.,   Dr Balogi Zsuzsanna mondta   2015. Október 24., Szombat 06:24:33
Az egészségügy dolgozói és nyugdíjasai is elhívatottságot várnak a kormánytól Nem többet, hanem azt, hogy legalább valamennyi legyen . Ha a politikai elitben annyi elhivatottság lenne , mint az egészségügyi dolgozókban , egészségesebb lenne hazánk. Mióta orvos vagyok ( idén kaptam aranydiplomát ) az orvosi eskünkre hivatkoznak. A fiatalok, akik a jövedelmezőbb külföldi állásokat választják is teljesítik ezt. Az eskü ugyanis az orvos- beteg kapcsolatról szól, és nem arról, hogy azt hol teljesítik.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Elhivatottságot vár a kormány az egészségügyisektől