hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Életet ment a hántolatlan, finomítatlan gabonaféle



| |
 


Napi egy tál teljes értékű gabonaféle életet menthet a Harvard Egyetem nagy léptékű, hosszú távú kutatásának eredményei alapján.

Tizenhét százalékkal csökkent a rák, a szívbetegség, a légzőszervi kórok és a cukorbetegség okozta idő előtti halálozás veszélye azoknál, akik minden elfogyasztott 1000 kilokalóriánként 34 gramm teljes értékű gabonafélét ettek - idézte a The Daily Telegraph a BMC Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányt.

Mindegyik teljes értékű, vagyis hántolatlan, finomítatlan gabonaféle - többek közt a búza és a zab - kedvező, betegségeket megelőző, a szervek egészségét őrző hatását kimutatták. Ezek a magvak ugyanis bővelkednek élelmi rostokban, ásványokban és antioxidánsokban.

Nyolc amerikai állam több mint 367 ezer lakosának táplálkozását és egészségi állapotát követték átlagosan 14 éven keresztül a kutatók. Még az életkort, a dohányzást, a testtömegindexet és a testmozgás mennyiségét figyelembe véve is azt az eredményt kapták, hogy akik 1000 kilokalóriánként 34 gramm hántolatlan gabonafélét fogyasztottak, azoknál 17 százalékkal csökkent az idő előtti halálozás kockázata.

"Eredményeink újabb kutatásokra, klinikai tesztekre sarkallnak, melyek tovább bizonyíthatják a teljes értékű gabonafélék, rostjaik és más tápanyagaik jótékony hatásait" - magyarázta Lu Qui, a kutatás vezetője.

A teljes értékű, azaz a maghéjjal, a korpával együtt, nagy mennyiségben fogyasztott gabonafélék 11 százalékkal csökkentették a légúti betegségek, 48 százalékkal a cukorbetegség és 15 százalékkal a rák okozta halálozás kockázatát.

A kutatók szerint a teljes értékű gabonaféléknek egészségvédő tulajdonságai, többek közt gyulladásgátló hatásuk lehet. A teljes kiőrlésű gabonában 25 százalékkal több a fehérje, mint a tisztított, finomított változatban.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a teljes értékű gabonafélék fokozhatják a csontok ásványi sűrűségét, csökkenthetik a vérnyomást, védik az egészséges bélflórát, és mérsékelhetik a cukorbetegség kockázatát.
http://www.telegraph.co.uk/news/science/science-news/11490006/Daily-bowl-of-quinoa-could-save-your-life-says-Harvard-University.html




MTI 2015. március 24., kedd

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Életet ment a hántolatlan, finomítatlan gabonaféle