TARTALOM

 VISSZA

 


Elemzés az élelmiszertermelés környezeti hatásairól



| |
 

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet 119 ország mintegy 38 ezer farmjának és 1600 élelmiszer-feldolgozójának és kereskedőjének adatait megvizsgálva mérte fel, hogy a különböző termelési módszerek és a földrajzi elhelyezkedés milyen környezeti hatással van az elfogyasztott élelmiszerek mintegy 90 százalékát kitevő 40 élelmiszer előállításához.

A szakemberek elemezték, hogyan hat ezen élelmiszerek előállítási folyamata a földhasználatra, az ivóvíz-felhasználásra, a vízszennyezésre, a légszennyezésre, és nagy különbségeket mutattak ki az ugyanazon terméket előállítók környezeti hatásai között.

A Science című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a környezetre legnagyobb hatással lévő marhahústermelők 100 gramm fehérje előállításakor 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki és 370 négyzetméternyi földterületet használnak, ami 12-50-szer nagyobb, mint a környezetre kis hatású marhahústermelők. Utóbbiak viszont 36-szor több földterületet használnak és hatszor több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a zöldborsótermelők.

Az akvakultúra, amelyről azt feltételezték, hogy viszonylag alacsony szénlábnyoma van, több metánt és üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint egy kilogrammnyi élő marha.
"Az élelmiszertermelésnek óriásiak a környezeti terhei, ám azok nem szükségszerű következményeik az ember szükségleteit tekintve. Jelentős mértékben csökkenthetők a termelés módozatainak megváltoztatásával és azzal, mit fogyasztunk" - magyarázta Joseph Poore, a tanulmány egyik szerzője.

A legnagyobb hatást az étrend megváltoztatásával lehetne elérni, nagyobb hatást, mint a hús és tejtermékek fenntartható gazdálkodással való előállításával. A növényi alapú étrend esetén a globális földhasználatot 76 százalékkal (3,1 milliárd hektárral) lehetne csökkenteni, a globális üvegházhatású gázkibocsátást pedig mintegy 73 százalékkal a földrajzi elhelyezkedéstől függően. Előbbi a trópusi erdőkre nehezedő nyomást csökkentené, és nagy földterületeket lehetne visszaadni a természetnek - tette hozzá a kutató.


Forrás: MTI
MTI 2018. június 1., péntek 12:52

Kulcsszavak

MTI, élelmezés, környezetterhelés, környezetszennyezés

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább