hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Egyetlen embert sem veszíthet el a gyógyítás


Egyetlen embert sem veszíthet el a gyógyítás

| |
 

Február végéig be is fejeződnek azok az egyeztetések, amelyeken eldől, hogy az áprilistól felálló új struktúrában melyik intézmény milyen szerepre számíthat az ország 19 megyéjében, valamint a fővárosban. Az eLitMed.hu-n is beszámoltunk arról, hogy a struktúra átszervezését miként képzeli el Zombor Gábor államtitkár annak érdekében, hogy sehol ne legyenek párhuzamos, vagy kihasználatlan szolgáltatások. Mint megírtuk, megyénként egy vezető kórházat jelölnek ki, amelynek telephelye, alintézménye lesz valamennyi, a megyehatáron belül működő intézmény. Eltérés csak a fővárosban várható, ahol úgy tűnik több – mint az államtitkár korábban jelezte akár öt – vezető szolgáltató lesz. Az integrációval kapcsolatos egyeztetések első köre, amelyeken a GYEMSZI, az OEP, a megyei NSZSZ és az érintett kórházak és egyetemi klinikák vezetői vettek részt – a múlt héten kezdődött, és ma le is zárult.

A felvázolt új struktúra – amelyről később Zombor Gábor a közrádióban úgy nyilatkozott, hogy „még semmilyen konkrét javaslat nincs arra vonatkozóan, hogy a struktúra hogyan változzon” – nem is annyira új, hiszen erősen hajaz a 2007-ben kialakított, súlyponti kórházakra épülő rendszerre. Akkor a jelenlegi kormánypárt szakpolitikusai úgy reagáltak az intézkedésekre, hogy „a kórházak bezárása miatt kevés lesz a lakóhelyhez közeli ellátó intézmény”. Ez a mostani átalakításnál is elképzelhető, hiszen az államtitkár sem titkolta, hogy egyes gyógyító osztályok bezárhatnak, másokat pedig összevonnak. Óhatatlan, hogy mindez létszámleépítéssel járjon, de olyan mértékű elbocsátásokat, amelyről a Népszabadság írt – nyolc- tízezer főt, közöttük orvosokat és szakdolgozókat küldenének el –, minden ágazati szereplő elképzelhetetlennek tart.


Még nem tudni mi lesz pontosan


Elképzelhetetlennek tartja, hogy akár egyetlen embertől is megváljanak a gyógyításban, hiszen már így is óriási túlterheléssel kell dolgozniuk az orvosoknak – szögezte le lapunknak dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki badarságnak gondolja a nagyarányú létszámleépítésről szóló hírt. Hozzátette, ilyen tervezettel, javaslattal a MOK nem találkozott, így érdemben nem is kíván reagálni rá, ahogyan a struktúrát érintő tervekre sem, hiszen csak most indultak el az egyeztetések. A MOK Somogy megyei vezetője viszont a megyei lapban azt kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy az orvosi kamarának véleményezési joga van, hivatalosan semmiféle információt nem kapott a tervezetről, és bár szükségesnek tartja az egészségügy átalakítását, azt nem „tűzoltómunka jelleggel” kellene végrehajtani.

Kizártnak tartja, hogy annyi szakdolgozót küldjenek el ismét az egészségügyből, amennyit a 2007-es reform idején, amikor 3500 kollégájuk veszítette el a munkahelyét – fogalmazott az eLitMed.hu megkeresésére dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Bár azt is hozzátette, ha osztályokat megszüntetnek, összevonnak, másik intézménybe telepítenek, akkor óhatatlan, hogy szakdolgozók feladat nélkül maradjanak. Ha ajánlanak is nekik munkát egy távolabbi intézményben, azt viszont csak kevesen tudnák vállalni, hogy naponta 30-40 kilométert ingázzanak.

A számokra nem kívánt reflektálni Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke sem, mint mondta, meg kell várni a megyei egyeztetések végét, hiszen az itt születő megállapodások nyomán derül ki, milyen lesz valójában az új intézményi struktúra. Annyit azonban megjegyzett, ha a kórházak gazdasági, műszaki személyzetének leépítésétől remélnének megtakarítást, az mindössze 20 milliárd forintot jelenthetne az ágazat számára, tekintettel arra, hogy ezek a dolgozók az elmúlt évek béremeléseiből rendre kimaradtak, így túlnyomó részük csupán minimálbérhez közeli, vagy annak megfelelő fizetést kap.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-01-30


Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...

Tovább


Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.

Tovább


Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése.

Tovább


Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Tovább


Egyetlen embert sem veszíthet el a gyógyítás