Hírvilág

Egy korszak történelmi traumák között

2014. JANUÁR 22.

Szöveg nagyítása:

-
+

Barcsay Jenő és Vajda Lajos festőművészek munkáival egészül ki a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének (MVMSZ) vándorkiállítása Szentendrén, amely csütörtöktől látható a MűvészetMalomban. Az Egy korszak történelmi traumák között – Kultúra és műpártolás 1920-1944 címet viselő vándorkiállítás hét városban mutatkozik be, első állomása Székesfehérvár volt tavaly augusztusban. A központi anyaghoz olyan témákkal csatlakoznak az egyes helyszínek, amelyeket csak ott ismerhet meg a közönség – tette hozzá a szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatója. Kálnoki-Gyöngyössy Márton kiemelte, hogy nem a politikum áll az előtérben, de természetesen az alkotásokat nem lehet kiszakítani abból a közegből, amelyben létrejöttek. A művek mutatják be ezt a korszakot, az 1920 és 1944 közötti időszak társadalom-, gazdaság- és politikatörténeti vonatkozásait is. Így jelenik meg például a Corvin-lánc, amely a rendszer meghatározó kulturális-tudományos kitüntetése volt. A múzeumi szövetség elnöke elmondta: a kiállított anyagban megtalálhatók az ünnepelt festők és tudósok, "de fontos tartottuk, hogy bemutassuk azokat is, akiket háttérbe szorítottak", akik "hivatalosan" nem alkothattak, például Ámos Imrét vagy éppen Vajda Lajost. A múzeumigazgató hangsúlyozta, hogy a tárlat őszinte szembenézés a korszakkal, de alapvetően a kultúra és a tudomány szemüvegén keresztül. Hozzátette: a két világháború között nagyon jelentős városfejlesztések is történtek, ez megmutatkozik Szegeden, Debrecenben, Székesfehérváron, ezért is lettek a vándorkiállítás helyszínei ezek a települések. Kálnoki-Gyöngyössy Márton a műpártolás területéről példaként Ernst Lajost említette, akinek múzeumalapítása és kollekciójának kialakítása is erre az időszakra esik. Gyűjteménye tragikus sorsú, darabjai halála után szétszóródtak. Halála is egy fajta jellemzése a rendszernek, elfeledve, meglehetősen zord körülmények között halt meg, holott az akkori időszak talán egyik legnagyobb műpártolója és műértője volt – mondta a MVMSZ elnöke. A tárlat szentendrei állomásáról szólva a Ferenczy Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy két olyan ikonikus szentendrei festőt mutatnak be, akik a maguk sajátos látásmódjával jellemzik ezt az időszakot. Az Eltérő enyészpontok címet viselő rész Barcsay Jenő (1900-1988) korai festészetét, illetve Vajda Lajos (1908-1941) munkásságát tárja a közönség elé. Nagyon sok közös van a két alkotóban, ugyanakkor nagyon eltérő életművel állunk szemben. Mindkettőjük életében fontos szerepet játszott Párizs, a francia festészet hatása és nagyon fontos volt Szentendre, az alkotókörnyezet – vázolta a hátteret Kálnoki-Gyöngyössy Márton. A kisvárosban éveket töltenek ebben az időszakban, és hallanak egymásról, de igazán komoly kapcsolódás a két művész és a két életút között nincsen – fűzte hozzá. A mostani vándorkiállítás nem előzmények nélküli – emelte ki a szervezet elnöke -, több sikeres rendezvényük is volt korábban, de a megyei múzeumi rendszer átalakulása után ez az első nagy közös vállalkozás, és megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé. "A vidéki múzeumok gyűjteményei nagyon kvalitásos műtárgyakat őriznek, és a mostani vándorkiállítás jó alkalom arra, hogy fölhívják erre a nagyközönség figyelmét, illetve hogy ténylegesen meg is mutassák ezeket a műkincseket" – jelentette ki Kálnoki-Gyöngyössy Márton. 2014. január 21., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.