hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Egy szegény országban a fizikusoknak egyszerűen igazolható új ötletek kellenek


Egy szegény országban a fizikusoknak egyszerűen igazolható új ötletek kellenek

| |
 

Egy szegény ország esetén a legjobb, ha a fizikusoknak egyszerűen igazolható új ötleteik vannak, a finom munka elvégzése maradhat a gazdagabb országok kutatóira - mondta el a Gutmann Fórum szerdai ülésén Kroó Norbert fizikus, aki januárban elsőként vehette át Texasi A&M Egyetem által a tavaly elhunyt Charles Hard Townes emlékére alapított előadói díjat.

A tudományos életművéért és közéleti munkásságáért odaítélt elismerést Kroó Norbert csodálatos megtiszteltetésnek nevezte, kiemelve, hogy ritka az olyan amerikai alapítású díj, amelyet elsőként egy külföldi nyer el. Hozzátette: a texasi egyetem nagyszabású kvantumelektronikai konferenciáján átnyújtott elismerés nem csupán a saját kutatásainak, hanem az egész magyar tudománynak is szól.

A budapesti Gutmann Fórumon elhangzott Fényes új világ című előadásában az akadémikus a plazmonika, a felületi plazmonok - a fém felületén lévő vezetési elektronoknak a lézerfény segítségével gerjesztett hullámszerű mozgása - területén végzett kutatásait ismertette. Felidézte, hogy 1969 óta foglalkozik a fény, a lézer és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatával, amelynek eredményeként kutatótársaival sikerült létrehozniuk a világ első plazmonlézerét is, mindezt 1981-ben publikálták.

Mint Kroó Norbert fogalmazott, a felületi plazmonok egyfajta "új típusú fényt" alkotnak, amely a "rendes" fénytől eltérő tulajdonságai miatt hasznos lehet például a jövő kvantum számítógépeinek tervezésekor is.

A fizikus e téren végzett vizsgálódásainak újabb eredményei közül kiemelte: a plazmonok viselkedése alapján elsőként sikerült bizonyítani, hogy a kvantummechanika nem csupán a mikrovilágban hat, hanem nagyobb méretben - az összesűrűsödő plazmonokban akár ezerszeresére nőhet a tér - is működhet.

A plazmonikai kutatások legutóbbi nagy áttöréseként említette Kroó Norbert, hogy előre nem látott módon szupravezetést tapasztalt a plazmonok gerjesztésénél. Korábban a szupravezetés jelenségét - amely során egyes anyagok nagyon alacsony, általában mínusz 200 Celsius-fok alatti hőmérsékleten elvesztik az elektromos ellenállást és kizárják magukból a mágneses mezőt - sosem sikerült szobahőmérsékleten előidézni.

"A fizika szépsége, hogy ott fedezel fel dolgokat, ahol a legkevésbé várod" - fogalmazott az akadémikus, aki saját bevallása szerint egyáltalán nem számított a szupravezetés jelenségére. Hozzáfűzte: jó jel, hogy sok kutató szeretne beszállni a kutatásba, több csapattal folytatnak megbeszéléseket az ügyben.

Kroó Norbert saját példáját említve hangsúlyozta, hogy a magyar fizikusok kitörésének lehetséges módja, ha egyszerűen és olcsón igazolható új ötleteket vetnek fel, a drágább felszereléseket feltételező finomabb vizsgálatokat pedig meghagyják a gazdagabb országok tudósai számára. Megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint a drága műszerek le is szűkíthetik használóik gondolkodását, akik gyakran csak a megvásárolt berendezés által kutatható problémákat veszik sorra. Emellett fontosnak nevezte azt is, hogy a tudósok tanuljanak egymástól, ismerjék elődeik cikkeit, kutatásait.

Az Akadémiai Díjjal és Prima Primissima díjjal is kitüntetett akadémikus hozzáfűzte: a kémikusi, fizikusi pálya talán nem a legnépszerűbb napjainkban Magyarországon, de az igazán tehetségesek ma is megtalálják a helyüket a szakmában.

Forrás: MTI
MTI 2016. február 3., szerda 13:23

Kulcsszavak

MTI, fizika, kutatás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább