• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 2029.1 kbyte )

Ugyan két évtizede javul a magyar lakosság egészségi állapota, de még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is. A rossz egészségi helyzet és az alacsony születésszám eredményeképpen Magyarországon a legnagyobb a népességfogyás a referencia országokkal összevetve. Nemzetközi példák bizonyítják, a társadalom valamennyi területére kiterjedő, az egészségügy vezetésével végrehajtott átfogó változtatásokkal jelentősen javítható a lakosság egészsége.

A lakosság egészségi állapotának pontos ismerete elengedhetetlen az egészségügyet érintő döntésekhez, de nélkülözhetetlen számtalan, az egészségügy területén kívül eső olyan döntéshez is, amelyeket a lakosság egészségére kiható beruházásokról, fejlesztésekről, támogatásokról hoznak, legyen az a közlekedéssel, a mezőgazdasággal vagy akár az adózással kapcsolatos. A fejlett országokban éppen ezért a lakosság egészségi állapotáról rendszeresen jelentetnek meg ún. egészségjelentést. Mivel Magyarországon ez egy évek óta hiányzó „műfaj”, ugyanakkor az egészségügy átalakítás alatt/előtt áll, továbbá uniós források felhasználásával jelentős fejlesztések folynak az országban, az Egészségünkért Együtt Civil Kezdeményezés időszerűnek látta, hogy a döntéshozók munkájának támogatásához felkérje az EgészségMonitort, hogy készítsen egy, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő egészségjelentést.

A magyar lakosság egészségi állapotát 1987 és 2007 között a jelentést készítő szakemberek számos mutató mentén hasonlították össze egyrészt az Európai Unió 2004 előtti tagországai (röviden: EU15), másrészt a hasonló fejlődési pályán haladó Visegrádi országok (röviden: V3), vagyis a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia lakosságának egészségi állapotával. Az előbbi országcsoport az ideálishoz közeli célállapotot, az utóbbi egy számunkra elérhetőbb célt képvisel. Másképpen, az EU15 lakosságának egészségmutatói azt az állapotot jelzik, „ahová szeretnénk eljutni”, a V3 lakosságáé pedig azt, „ahol kellene lennünk”. Az Összefoglaló alább olvasható megállapításai és a táblázatok adatai a szakemberek számára készített részletes elemzés eredményein alapszanak.

A jelentés regisztrációt követően a "Teljes cikk PDF-ben"-re kattintva tölthető le.

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A széndioxid-szint szerepe a halálközeli élményben

Szlovén kutatók szerint a halálközeli élmény előfordulása a vér széndioxid-szintjének emelkedéséhez köthető. A kutatás segíthet megérteni, hogy a halálközeli élményt átélt betegek ébredési rendszere miért változik meg jelentős mértékben.

Tovább

Elhunyt Prof. Dr. Kiss János

Pályafutása alatt számtalan olyan magas szakmai elismeréssel jutalmazták, mint a Korányi emlékérem díj, Hetényi-emlékelőadás díj, Man of the Year cím, Balassa-emlékérem és emlékelőadás díj, Simor Pál Alapítvány Pro Optimo Merito in Gastroenterologia.

Tovább

Sikerült rávenni az őssejteket a csont és a porc újjáépítésére

A világon elsőként sikerült rávenni az őssejteket a csont és a porc újjáépítésére egy élő nyúl hiányzó lábízületében. A kísérlet azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egy szép napon lehetővé válik az emberi csípő vagy térd pótlása olyan ízülettel, amelyet természetes módon a testen belül hoztak létre a beteg saját őssejtjeinek felhasználásával.

Tovább

Legyen szava a betegszervezeteknek - interjú Koltai Tündével

A Nemzeti Egészségügyi Tanács civil alelnökét a betegszervezetek jelenlegi szerepéről, a szakmai kollégiumokkal történő együttmükődés lehetőségeiről kérdeztük. Koltai Tünde szerint szerencsés lenne ha a szakmai kollégiumok tanácskozási joggal meginvitálnák a betegszervezeteket bizonyos kérdések megtárgyalásánál.

Tovább