hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ebola: a legkisebb rizikójú országok között vagyunk


Ebola: a legkisebb rizikójú országok között vagyunk

| |
 

Magyarország a legalacsonyabb rizikójú országok közé tartozik egy lehetséges ebola-járvány kialakulását tekintve, az ellátórendszer és az érintett szervek részére kialakított eljárási rendek biztosítják az állampolgárok maximális védelmét – jelentette ki Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában tartottak szerdán. Dr. Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos lapunknak azt hangsúlyozta, járványveszély esetén – amit sem alá- sem fölé becsülni nem szabad – szigorúan be kell tartani az előírásokat, a szakmai fegyelem pedig kulcskérdés.

Az ebola-vírus sérülékeny, a hazai higiénés viszonyok és társadalmi magatartás, a jó közegészségügyi helyzet nem kedvez a kórokozó terjedésének, így akkor sem okozna járványos megbetegedést, ha behurcolnák az országba, amelyre – közvetlen afrikai repülőjárat híján – egyébként is csekély az esély. Ennek ellenére a hatóságok és az egészségügyi szolgáltatók felkészültek egy esetleges fertőzött beteg fogadására és ellátására, az elmúlt egy hónapban a szolgáltatók felkészítése is megtörtént.

A legveszélyeztetettebbek a testnedvekkel terjedő vírusfertőzés tekintetében a beteggel közvetlen kontaktusba kerülő egészségügyi dolgozók – mondta Kovács Attila. Ugyanígy vélekedett egy héttel korábban egy infekciókontroll konferencián Bognár Csaba, a Honvédkórház Védelem-Egészségügyi Laboratóriumi Intézetének tudományos munkatársa is, ugyanis míg a jelenlegi járvány átlagos halálozási aránya 49,8 százalék, addig ugyanez az egészségügyi dolgozók körében 57,8 százalék. Ezért a szakszemélyzet védelme kiemelkedő fontosságú a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásában.


Oktatófilmet is kapnak a kórházak


Egybehangzó véleményként fogalmazódott meg, hogy az infekció legnagyobb eséllyel a nem megfelelő védőfelszerelés, illetve annak helytelen alkalmazása esetén, a speciális öltözék fel- és levételkor alakul ki. Bognár Csaba szerint egyébként tökéletes védelmet nyújtó felszerelés, amelyben 8-12 órát lehet dolgozni, nincsen. A teljes biztonságot nyújtó, a WHO által ajánlott, egyszer használatos védőruha ára, amely viszonylag szabad mozgást biztosít, nettó 50 ezer forintba kerül, de ebben is csak 2-4 órát lehet dolgozni, így az intézményeknek ilyen esetben a kellő számú munkaerőről is gondoskodniuk kell. A nem megfelelő védőfelszerelés fals biztonságérzetet kelthet az egészségügyi dolgozókban, és az öltözék használatát – különös tekintettel a fel- és levételre, a megfelelő idejű dekontaminálásra – békeidőben kell begyakorolniuk, hogy „csak az eszközök legyenek egyszer használatosak, ne az egészségügyi dolgozók”.

Kovács Attila azt mondta, a kórházak már szeptemberben kaptak körlevelet az ebolagyanús esetekkel kapcsolatos eljárásrendről, amelyet legutóbb a múlt héten frissítettek. Meghatározták a használható védőmaszkok és felszerelések típusát és beszállítóját, beszerzésükről saját költségvetésükből az intézményeknek kell gondoskodniuk, azonban a tisztiorvos a konferencián említett árat erősen túlzónak tartotta. A felszerelések használatáról oktatófilm is készül, amelyet hamarosan eljuttatnak a szolgáltatókhoz a területi kockázatok minimalizálása érdekében.


Kulcskérdés a fegyelem


Az ebola-gyanús esetek befogadására és ellátására a budapesti Szent László Kórházat jelölték ki, ahol két izolációs kórteremben tudják elhelyezni a betegeket. Egy október eleji rendezvényen dr. Kertész Adrienne, a László Kórház Infekciókontroll osztályának vezető főorvosa arról számolt be, az elkülönítő kórtermekben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) guide-line-ját követik. A zsilipekkel lezárt betegszobákhoz izolált vizesblokk tartozik, az egyszer használatos ágy- és vesetálakat azonnal megsemmisítik. A kórtermekben dupla vizsgálókesztyűben, arcvédőben és plexi maszkban, szúrásálló lábbeliben kell dolgoznia az ellátó személyzetnek, a védőruha felvételének sorrendje szabályozott. Amellett, hogy az ide beosztott szakszemélyzet ezt rendszeresen gyakorolja, a beöltözés és levetkőzés pontos menete írásban is elérhető az öltözőhelyiségben.

Az elkülönítőben eddig egyetlen ebola-gyanús beteg fordult meg, egy Debrecenben tanuló nigériai diáklány, aki szeptember 23-án érkezett a László Kórházba, azonban később kiderült, hogy „csak” maláriás. Kovács Attila szerint az eset kapcsán történt kisebb szabálytalanságok – például a beteg nem megfelelő izolációs öltözéke, amelyből érkezését követően hosszasan „csomagolták ki” – a pánik miatt történtek, azonban a kázus tanulságai is arra utalnak, hogy maximálisan be kell tartani a szigorú szabályokat és előírásokat, a fegyelem kulcskérdés a járványvédelem minden pontján. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Kovács Attila szerint szintén felkészült a gyanús esetek szállítására, rendelkezik az erre dedikált eszközökkel.


Kevés az esély, de arra is felkészültünk


Hazánk a legalacsonyabb rizikójú országok közé tartozik, ám ennek ellenére kiemelten kezelik a lakosság védelmét, így mind a mentés, mind az ellátás szempontjából rendelkezésre állnak a szükséges eszközök és felszerelések, kialakításra kerültek az eljárásrendek – hangsúlyozta Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, aki múlt héten, csütörtökön vett részt a nyugat-afrikai ebolajárvány kapcsán tartott, európai uniós koordinációs ülésen.

A szakpolitikus beszámolt arról, hogy hazánk vállalta, az OEK Nemzeti Biztonsági Laboratóriuma elvégzi a szükséges mikrobiológiai vizsgálatot, ha ebola-gyanús esetek jelennének meg az Unió országaiban. A magas biztonsági fokozatú laboratórium egyébként egyedülálló a térségben, ahol az ebolavírust hat órán belül tudják diagnosztizálni a szakemberek.

A klinikusok a múlt heti infekciókontroll konferencián viszont úgy vélekedtek, kevés csupán arra hagyatkozni, hogy hazánkba nem érkezik közvetlen afrikai repülőjárat, egy esetleges behurcolást tekintve nehéz helyzetbe kerülne az az intézmény, ahová „beesik” egy ebola-gyanús beteg. Úgy érezték, sem az intézmények, sem a dolgozók nincsenek felkészülve az ilyen esetek fogadására. Ezekre a felvetésekre az egészségügyért felelős államtitkár határozottan úgy reagált, hogy az intézményeket időben és megfelelően tájékoztatták a teendőkről, a megfogalmazott aggodalmaknak nincs helyük.


Ez az eddigi legsúlyosabb járvány


Tavaly decembertől idén október 12-ig 8994 esetben jelentettek a filoviridea víruscsaládba tartozó Ebola-vírus okozta vérzéses lázas megbetegedést, a halálozási arány igen magas, október közepéig 4492 halálesetet regisztráltak – olvasható az ECDC honlapján. A legtöbben Libériában betegedtek meg (4249 fő), a halálesetek száma 2458 volt. Súlyosan érintette az eleinte csak influenzára emlékeztető tüneteket okozó betegség Sierra Leonet is, ahol 3252 betegből eddig csupán 2069-en élték túl a járványt. Az ebola elérte még Nigériát és Szenegált, ahol mára azonban kifulladni látszik, ezeket az országokat a WHO ebola-mentesnek nyilvánította – mondta a szerdai sajtótájékoztatón Pusztai Zsófia, a nemzetközi egészségügyi szervezet Magyarországi Iroda vezetője.

Összefoglalta, az ebola-vírus negyven éve jelent meg először a világon, azonban soha nem okozott még olyan súlyos járványt, mint most, ami példátlan nemzetközi összefogást eredményezett. A WHO számításai szerint akár ötezerrel nőhet a betegek száma hetente, ami indokolná, hogy az érintett térségekben a jelenlegi tizenhattal szemben legalább ötven ebola-kezelő központot hozzanak létre.

Az afrikai országokban nehezítik a szakemberek munkáját a helyi szokások. A lakosok halottaikkal napokig együtt alszanak, simogatják, csókolgatják őket, a hatóságok elől elrejtik a holttesteket, eltitkolják a megbetegedéseket – elemezte október elején Kertész Adrienne. Mint arról dr. Rókusz László, a Honvédkórház I. Belgyógyászati osztályának főorvosa a múlt heti infekciókontroll konferenciáján beszámolt, Afrika egyes településein a teljes lakossággal végzett az ebola.


A szabályok betartása a legfontosabb


A vírus terjedhet állatról emberre a fertőzött tetem vérével, testváladékával, direkt kontaktus útján. Ugyanezen módokon átadható emberről emberre, emellett szexuális úton – a vírus az ondóban akár hat hétig is jelen lehet –, vagy szennyezett ruhaneművel is átvihető. A betegség klinikai tünetei az első 1-5 napban fejfájás, izomfájdalom, bradycardia, kötőhártya gyulladás, kiütések 5-7 nap elteltével jelennek meg. A gyógyulás a 6-11. napon kezdődhet meg, ám a latelitás átlagosan 47 százalék – ami mutatja a jelenlegi, nyugat-afrikai járvány súlyosságát.

A betegség gyanúját azonnal jelenteni kell a hatóságoknak – figyelmeztetett Rókusz László. A beteget izolálni kell, ellátásában csak egyéni védőfelszereléssel ellátott, kijelölt egészségügyi személyzet foglalkozhat. Rendkívül fontos a beteggel kontaktusba kerülő személyek felkutatása, szűrővizsgálata és megfigyelése. A betegek gyógyítására jelenleg – a WHO és az ECD adatai szerint – az ellenanyag kezelés a legalkalmasabb, bizonyított erejű antivirális szer azonban nincs, vakcina nem áll rendelkezésre. A támogató kezelések mellett az infekciókontrol rendszabályainak maximális betartása és betartatása a legfontosabb feladat az egészségügyi ellátórendszerben.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-10-22


Kulcsszavak

ebola, infekciókontroll, védőfelszerelés

Kapcsolódó anyagok

Ápolói feladatot ellátó dolgozók ismereteinek felmérése Calicivírus okozta fertőzések kórházi halmozódásakor szükséges teendőikről

Végstádiumú AIDS-beteg intenzív osztályon - esetbemutatás rendhagyó tanulságokkal

A lázas neutropenia ellátása az onkológiai gyakorlatban

Ebola: a legkisebb rizikójú országok között vagyunk

Infekciókontroll, higiénés protokoll alkalmazása az akut betegellátás területén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Anaerococcus nagyae – az új faj

A Szegedi Tudományegyetem professzorasszonyának nevét (Nagy Erzsébet) viseli az az anaerob baktérium, melyet nemrégiben fedeztek fel Hollandiában.

Tovább


A betegek élete a kézhigiénén múlik

A kórházi fertőzések csupán 20 százalékkal szoríthatók vissza előírásokkal, a prevenció 80 százaléka a kezünkben van.

Tovább


In memoriam Szalka András

Hatalmas veszteség érte a magyar orvostársadalmat. Életének 73. évében meghalt Szalka András dr., a Szent László Kórház nyugalmazott orvosigazgatója, osztályvezető főorvosa, a hazai infektológia kimagasló szaktekintélye.

Tovább


A túlzott antibiotikum-használat pszichológiája

A pszichológiai faktoroknak nagyobb a hatásuk az antibiotikumok (irracionális) használatára, mint a tudományos bizonyítékoknak.

Tovább


Ebola: a legkisebb rizikójú országok között vagyunk