hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Czóbel a világpolgár



| |
 



Az 1971-es Műcsarnokban rendezett tárlat óta nem volt olyan, a Czóbel Béla-életművet egészében bemutató kiállítás, mint amilyen a szentendrei MűvészetMalomban látható péntektől.

A Czóbel, egy francia magyar című kiállítás csaknem kétszáz műalkotása révén a közönség újra együtt láthatja Czóbel Béla (1883–1976) jól és kevésbé ismert, illetve régen látott műalkotásait – mondta Berényi Marianna.

A kiállított művek között olyanokkal is találkozhat a közönség, amelyek 100 éve nem szerepeltek sem magyar, sem külföldi kiállításon, emellett vannak olyanok is, amelyek a legfrissebb kutatások során kerültek elő, s most láthatók először.

„A rendezők szándéka azonban nemcsak a művész eddig sokak számára ismeretlen, külföldön őrzött, ritkán látható képeinek bemutatása volt, hanem az életművel kapcsolatos fotók, írásos és egyéb jellegű dokumentumok előtárása is” – hívta fel a figyelmet a múzeum munkatársa. A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközi rangú alakja igazi világpolgár is volt, aki élt és alkotott Münchenben, Berlinben, a hollandiai Bergenben, második otthona azonban Párizs volt, ahová többször visszatért. 1948 után haláláig a teleket ott töltötte, a nyarakat pedig Szentendrén.

Berényi Marianna kiemelte: csupán az életmű egy részét ismerjük, mert Czóbel kalandos életútja során többször költözött, menekült, időnként képeinek nyoma veszett. Alkotásainak sorsa olykor drámai fordulatot is vett: amikor az első világháború idején el kellett hagynia Franciaországot, a Montparnasse-on bérelt műtermét lefoglalták, benne maradt képeit 1921-ben elárverezték. A MűvészetMalom kiállításán most ebből a korai időszakból is jelennek meg alkotások.

Berényi Marianna felidézte, hogy Czóbel a képeit már fiatal művészként is értékesíteni tudta, voltak, akik kifejezetten gyűjtőivé váltak Párizsban, Hollandiában, Berlinben vagy az Egyesült Államokban, alkotásainak jelentős részét – köztük számos főművet – a párizsi Galerie Zak értékesítette, s így ezeket a magyar közönség kevésbé ismerheti.

A pénteken nyíló kiállításon a közönség számos külföldi és magyar köz- és magángyűjteményből származó alkotással találkozhat, így például a párizsi Pompidou Központ vagy egy neves chicagói magángyűjtő kincseivel is.

A MűvészetMalomban rendezett kiállítás létrehozása a Ferenczy Múzeum számára jelentős szervező munkát jelentett: egyebek mellett ötvenöt kölcsönzési kérelemmel fordultak a világ különböző gyűjteményeihez, ugyanakkor meglepetéseket is tartogatott a munka. A bernriedi Buchheim Museumot megkeresve kiderült, hogy a kért, Czóbel expresszionista korszakából származó mű mellett további három – a szakma számára sem ismert - festményt is őriznek. „Ezek szintén láthatók lesznek” - jegyezte meg a szakember.

Ugyancsak váratlan fordulatot jelentett, amikor az előkészületek során a szentendrei Czóbel Múzeum gyűjteményében őrzött, egyik Hollandiában festett kép hátoldalán felfedeztek egy eddig vörös festék által rejtett ismeretlen alkotást is. Ez is megtekinthető lesz az augusztus végén záró kiállításon – tette hozzá Berényi Marianna.

A több mint hét évtized munkásságát felölelő tárlat kurátora Barki Gergely, Bodonyi Emőke, Jurecskó László és Kratochwill Mimi.

Forrás: MTI

2014. május 27.,

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Czóbel a világpolgár