hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Czeizel Endre Semmelweis-díjat kapott



| |
 


Semmelweis-díjat vett át Czeizel Endre orvos, genetikus Balog Zoltán emberierőforrás-minisztertől és Zombor Gábortól, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi államtitkárától csütörtökön Budapesten.

Az ünnepélyes díjátadón a miniszter utalt rá, hogy Czeizel Endre egy könyvében azt írta: "az embereket boldoggá leginkább a szerelem, kiegyensúlyozottá a jó magánéletük, megelégedetté pedig a gyermekeik tehetik". Hozzátette: valóban a gyermek a legnagyobb ajándék, és a professzor fáradhatatlanul küzdött azért, hogy ebben az ajándékban minél több család részesülhessen.

Czeizel Endre segített abban is - mondta -, hogy a gyermekvállalásról hozott döntések tudatosabbak és felelősségteljesebbek legyenek. Olyan televíziós műsorokat készített, amelyek a családtervezés, a gyermekvállalás korszerű módszereit közvetítették, de valamilyen módon mégis közük volt ahhoz az ősi tudáshoz, amelyet a szülők továbbadnak gyermekeiknek, a következő generációnak.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a címzetes egyetemi tanár könyveiben kutatta a magyarság genetikáját, a művészetek és tudományok nagyjai rendkívüli tehetségének eredetét, létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, az úgynevezett kóroki monitort, kiépítette a genetikai tanácsadást, kidolgozta az optimális családtervezési modellt, és elterjesztette Magyarországon a fejlődési rendellenességeket megelőző magzatvédő vitaminok alkalmazását.

A miniszter azt mondta: "magyar sors az ilyen", hogy Czeizel Endre munkásságát először külföldön, az Egyesült Államokban ismerték el. Kiemelte: sok ember fejében és könyvespolcain, az ismeretterjesztő irodalomban ott van az a tudás, amelyet neki köszönhet a világ a genetika és az orvostudomány területén.

Czeizel Endre az ünnepségen azt mondta: nagy megtiszteltetés a Semmelweisről elnevezett díjat átvenni, mert orvosi egyetemi tanulmányai alatt Semmelweis Ignác lett a példaképe, "vezérlő csillaga", miatta fordult a szülészet, majd a genetika felé is, mindig próbált, amennyire tudott, hozzá méltó lenni.

Azt mondta: "egy picit hadd legyen szerénytelen", de emlékeztet rá, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon évente 400 ezer gyermek azért nem születik nyitott gerinccel, mert a magzatvédő vitaminokkal sikerült igazolni, hogy van megelőzés is, nem csak "modern Taigetosz".

Hozzátette: jó lenne, ha a magyar emberek megértenék, hogy bár a "társadalmi halhatatlanság" csak keveseknek adatik meg, a "biológiai halhatatlanság" elvileg mindenkinek jár, de ehhez gyermekek kellenek, mert, mint mondta, nekik "adjuk át génjeinket, szeretetünket, tudásunkat".

Czeizel Endre 1935-ben született Budapesten. 1959-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Attól az évtől az Országos Közegészségügyi Intézetben a humángenetikai és teratológiai osztály munkatársa lett, és az öröklött (veleszületett) rendellenességek okait kutatta. 1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium (1984-től osztály) főorvosa és a WHO együttműködési központ igazgatója.

Fő kutatási területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése. 1996 és 1998 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt. 1973 óta végzett genetikai tanácsadást. A főváros XIV. kerületében megalapította a Családtervezési Központot.

Czeizel Endre 1966-ban lett az orvostudomány kandidátusa, 1978-ban akadémiai doktor. Több más kitüntetés mellett 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2000-ben az Egyesült Államokban neki ítélték oda - megosztva - a Kennedy-díjat, amelyet a Kennedy Alapítvány ötévenként adományoz a testi és lelki fogyatékosságok megelőzéséért végzett kiemelkedő tevékenységek elismerésére, egyben a magzatvédő vitaminnal kapcsolatos kutatásait is méltányolta.




MTI 2014. augusztus 28., csütörtök

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Czeizel Endre Semmelweis-díjat kapott