2020. MÁRCIUS 23.
Szöveg nagyítása:
Szerkesztőségi közleményben hívja fel a figyelmet az egészségügyi dolgozók védelmének fontosságára a The Lancet legutóbbi száma. Világszerte emberek milliói maradnak otthon, hogy minimalizálják a SARS-CoV-2 transzmisszió esélyét, ugyanakkor az egészségügyi dolgozók ennek épp az ellenkezőjét kénytelenek tenni: dolgozni mennek a kórházakba és ambulanciákra, ahol nagy fertőzésveszélynek teszik ki magukat. Kínában március elejéig több mint 3300 egészségügyi dolgozó fertőződött meg, és legalább 22-en közülük meg is haltak. Olasz kérdőíves felmérés szerint az egészségügyi dolgozók 20%-a fertőzött, a jelentések az orvosi stábok fizikai és mentális kimerüléséről számolnak be, arról, hogy milyen nehéz meghozni a triage-döntéseket, és arról, hogy a fertőzésveszélynek való folyamatos kitettségen felül milyen fájdalmas látni a betegek és kollégák elvesztését. A járvány előrehaladtával kulcsfontosságú, hogy az egészségügyi dolgozók hozzájussanak a megfelelő személyes védőeszközökhöz (personal protective equipment/PPE). Bár ezügyben az orvosi stábok az országok zömében elsőbbséget élveznek, a legtöbb érintett kórházi osztály és ambulancia mégis hiányt szenved a védőeszközökből. Számos egészségügyi dolgozó kénytelen feltehetőleg fertőzött betegeket ellátni addig is, amíg megérkeznek a védőeszközök, illetve sokan dolgoznak nem megfelelő minőségű védőeszközökkel. Az egészségügyi dolgozók ráadásul nem csak saját biztonságuk miatt szoronghatnak, hanem attól is tartanak, hogy hazaviszik a fertőzést családtagjaiknak. Azokat az egészségügyi dolgozókat, akik idős betegeket vagy gyermekeket látnak el, drasztikusan érinti az iskolabezárás és a szociális távolságtartás szabálya is, valamint problémát jelenthet számukra az élelmiszer beszerzése is. Az egészségügyi rendszerek világszerte működhetnek akár a maximális kapacitásuk felett is hónapokig, azonban a lélegeztető gépekkel és kórtermekkel szemben, egészségügyi dolgozókat nem lehet sürgősséggel előállítani vagy hosszú ideig 100%-os ágykihasználtság mellett dolgoztatni. Alapvető fontosságú, hogy a kormányok ne csak cserélhető bábúként tekintsenek az egészségügyi dolgozókra, és a globális válasz során biztosítsák biztonságukat. A megfelelő PPE-eszközök biztosítása csak az első lépés, egyéb lépéseket is fontolóra kell venni, így a nem életmentő ellátások szüneteltetését az erőforrások prioritizálása érdekében, továbbá biztosítani kell az egészségügyi dolgozók számára az ételt, a pihenést, a pszichológiai segítséget és családjuk támogatását is. Most az egészségügyi dolgozók jelentik minden ország legértékesebb erőforrását. Eredeti közlemény The Lancet. 2020 Mar 21;395(10228):922. COVID-19: protecting health-care workers. Szemlézte: dr. Kovács Bence A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
COVID-19
Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?
A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás