hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Bizalom és megbecsültség kell


Bizalom és megbecsültség kell

| |
 

Az ombudsmannál kevesebb a panasz, mióta gyökeret vert a hazai ellátórendszerben a másfél évvel ezelőtt, hosszas vajúdás után életre hívott Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK). Bár azt dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is elismerte, hogy a betegpanaszokat ismerve vannak gondok a kórházakban, az államtitkár szerint a helyi lelketlenségből eredő, egyéni rossz példák szakszerű feldolgozásával helyreállítható az ellátórendszerben megrendült bizalom. A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) vezetője, dr. Velkey György úgy vélekedett, mind az orvos-beteg kommunikáción, mind az egészségügyben dolgozók megbecsültségén javítani kellene. Minderről az OBDK szervezésében második alkalommal megrendezett Európai Betegjogi Napon beszéltek a szakemberek csütörtökön, Budapesten.

Terebélyesedő fává növekedhet az OBDK, amelynek magja jó talajban vert gyökeret az elmúlt másfél évben – fogalmazta meg reményeit a központ főigazgatója, dr. Novák Krisztina a nemzetközi konferencián, összefoglalva az elmúlt időszak feladatait és eredményeit.


Novák Krisztina (forrás: OBDK)



Megyénként egy, Budapesten és Pest megyében nyolc, így országosan 25 betegjogi képviselőhöz (számuk tavaly januárban még 41 fő volt) 6660 esetben fordultak a páciensek, ezzel együtt az OBDK-hoz 2013-ban 9959 megkeresés érkezett, szemben az egy évvel korábbi adattal, amikor valamivel több mint nyolcezer panaszkivizsgálás történt. Ezek orvoslásához segítséget és tájékoztatást kaptak az intézményekben, vagy a központban.

Mint az az OBDK előző évről készült beszámolójából is kiderül, területalapú lett a jogvédelmi munka, ami azt jelenti, hogy a betegjogi képviselők az országos és megyei, 1000 ágyszám feletti intézményekben havonta négy, 600-1000 ágyszám közötti kórházakban havonta kettő, a 100-600 ágyszám közötti ellátóknál havonta egy alkalommal, 2-4 órában tartanak fogadóórát.

A panaszok száma a progresszivitási szinteknek megfelelően alakult, a legtöbb reklamáció 2013-ban a fekvőbeteg ellátást érintette, míg a legkevesebb kifogás az alapellátást illetően érkezett, annak ellenére, hogy itt a legmagasabb az orvos-beteg találkozások száma. Érkeztek jelzések a mentéssel, betegszállítással, gyógyfürdőkel, gyógyszertárakkal, gyógyászati segédeszköz ellátással kapcsolatosan is. Gyakran kértek segítséget a betegek a jogvédőktől az egészségügyi dokumentáció megtekintéséhez, kikéréséhez, másolásához.


Már hivatalból is eljárhat


A legtöbb kritika az egészségügyi ellátás minőségét, az orvos- és ápolásszakmai kérdéseket érintette – derült ki a tavalyi panaszügyek összesítése után. Jelentős volt még a tájékoztatáshoz, az előjegyzések hosszához, a várakoztatáshoz, valamint az ellátás hangneméhez, az emberi méltóság megsértéséhez fűződő problémák száma.
Január elsejétől megváltozott az OBDK működését szabályozó kormányrendelet. Ennek értelmében a központ hivatalból eljárhat, ha tudomására jut olyan jogsértő körülmény, mulasztás vagy intézkedés, amely a betegek nagyobb csoportját érinti, különösen, ha az a hozzáféréssel, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel vagy a betegtájékoztatással kapcsolatos.

Ez év szeptemberétől az OBDK kezdeményezésére szabadon választható tantárgyként jelenik meg a jogvédelmi képzés az orvosegyetemeken és az egészségügyi főiskolai karokon, valamint a jogi képzésben. Hamarosan új applikáció is elérhetővé válik a mobileszközökön, a „Jó kórház” néven futó alkalmazás segítségével a tartózkodási helyhez legközelebbi kórház betegjogi képviselőjének adatai és elérhetősége mellett lehetőséget biztosít anionim panaszbejelentésre, észrevételezésre.


Arányaiban nem sok a panasz


Az OBDK-hoz befutó tízezer megkeresés soknak tűnik, azonban ha ahhoz viszonyítjuk, hogy tavaly 67 millió ellátást finanszírozott az OEP, már nem olyan magas a panaszok száma – vélekedett Velkey György. A reklamációk egyharmada csak érintőlegesen vonatkozott az egészségügyi ellátásra, ezek némi odafigyeléssel könnyen orvosolhatóak lennének.

Sérelmek azonban nem csak a betegeket, hanem az ágazatban dolgozókat is érték. Egy kutatás, amelyet negyvenhárom kórházban végeztek el, rámutatott, hogy az egészségügyi dolgozók 51,7 százalékát érte már atrocitás munkája során, 28 százalékukat több esetben is. Több mint egynegyedüket fizikailag is bántalmazták a páciensek, 7 százalékukat pedig szexuálisan zaklatták a betegek. Az MKSZ elnöke így arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyben dolgozók védelmének érdekében végrehajtott jogszabály módosítás nem szorította vissza az agressziót az intézményekben.

Az alulfinanszírozott, és az egyenetlenségektől sem mentes ellátás, a rossz kommunikáció, a hotelszolgáltatások elégtelensége, a hierarchiára épülő viszonyrendszer az egészségügyben dolgozók társadalmi megbecsültségének elvesztéséhez vezetett az elmúlt évtizedekben. Ezen a kommunikáció előtérbe helyezésével, betegközpontú ellátással lehet segíteni, azonban finanszírozás, munkaerő- és infrastruktúrafejlesztés is szükséges hozzá.

Az elmúlt időszak tudatos rendszer-átalakításának voltak eredményei, Velkey szerint azonban továbbra is szükséges az ágazati konszolidáció, és bár az orvos migrációban egyelőre jó tendenciák figyelhetőek meg, de a fiatalok továbbra is élénken figyelik, érdemes-e részt venni az egészségügy megújításában.


Változások gyakorlatban, tartalomban


Míg az MKSZ elnöke szerint az Egészségbiztosítási Felügyelettel (EbF) sokkal nehezebb volt szót érteni, mint az ODBK-val, dr. Dósa Ágnes, a Semmelweis Egyetem docense, az Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet igazgató-helyettese az EbF javára írta, hogy fennállása alatt sok jogalkalmazási hibát szűrt ki, nyilvános határozatai alkalmasak voltak a joghézagok kitöltésére, amely a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek mostani tevékenységéről nem mondható el.

A Felügyelet mellett a kártérítési eljárásokban hozott bírói ítéletek nyomán is számos vadhajtást sikerült lecsípni, és ezeknek köszönhetően sokat javult a titoktartás, a betegdokumentáció megismerhetőségének és másolhatóságának gyakorlata, valamint olyan eljárások kerültek át a mindennapi betegellátásba, mint például a karszalag használata a kórházakban.

Mióta működik az OBDK, kevesebb a panasz az ombudsmannál, és azok tartalma is átalakult – számolt be tapasztalatairól dr. Borza Beáta, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi főosztályának vezetője. Január óta, a hivatal átrendeződésével hangsúlyeltolódás történt az ügyekben, drasztikusan csökkent a nem megfelelő bánásmód, a tájékoztatás hiánya, illetve a várólisták hossza miatti reklamációk száma, inkább a speciális ellátások, vagy a bérfeszültségek okán fogalmaznak meg panaszokat.


Hangulatkeltő helyi hiányosságok


Kitért a válaszadás elől Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, amikor tavaly novemberben, az OBDK fennállásának egyéves évfordulóján arról kérdeztük, elégedett-e a központ munkájával. A betegjogi konferencián úgy tűnt, a szervezési feladataival mindenképpen, hiszen mint mondta, személyesen tapasztalta, hogy (legalábbis) a háziorvosi rendelők számára átlátható módon strukturálódott a betegjogi képviseleti rendszer. Az orvosok a betegjogi képviselőt igen, a Magyar Orvosi Kamara területi képviselőjét viszont keresve sem találják – jegyezte meg a szakpolitikus.


Szócska Miklós (forrás: OBDK)



Félelemkeltőnek tartja az államtitkár újfajta, proaktív műhibaperes ügyvédi gyakorlatot, holott szerinte csak meggyőződésből lehet érvényesíteni a betegjogokat. A panaszokat látva elismerte, hogy sok helyütt van probléma az ellátással, ám úgy vélte, az interneten gyorsan terjedő negatív hírek hangulatkeltők, és nem a rendszer hibáiból, inkább helyi lelketlenségből fakadnak. Az OBDK feladata az egyéni rossz példákon alapuló panaszok szervezett feldolgozása - mondta, hiszen ezek megölik gyógyításban nélkülözhetetlen bizalmat.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-04-25


Kulcsszavak

betegjog, OBDK, panaszkivizsgálás

Kapcsolódó anyagok

Az orvosok kötelezettségei, a betegek jogai a dualizmus korában hatályos egészségügyi jogszabályok alapján

Az idősotthonokban élő ellátottakra vonatkozó jogi ismeretek a gondozók és az ápolók körében

Alig van betegpanasz a gyógyszertárakban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...

Tovább


Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.

Tovább


Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése.

Tovább


Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Tovább


Bizalom és megbecsültség kell