Nem sok újat tudhattak meg a Parlament Népjóléti Bizottságának tagjai Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkártól, akit szerdán hallgatott meg a grémium az Országházban. A szakpolitikus csak érintőlegesen szólt az Állami Egészségügyi Ellátó Központokról (ÁEEK), a béremelés kapcsán pedig ismét csak a háziorvosokat, valamint a rezidensösztöndíj rendszeréből kifutó fiatal szakorvosok kezdő fizetésének rendezését említette. Az egészségügyi kormányzat a népegészségügyi mutatók javítását tűzte ki célul, Zombor úgy vélte, ha programja megvalósul, 2020-ra az egészségben eltöltött életévek száma hazánkban is elérheti az uniós átlagot. Most minden változtatásnak ezt kell támogatnia, és az ezt szolgáló egységeknek az ellátás minden szintjén meg kell jelennie. Ennek érdekében indítják el a stroke-megelőzési programot, amelyben mind a háziorvosok, mind a kórházak részt vesznek, munkájukat az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (OITI) koordinálja, és amelynek keretében félévente egy-egy EKG-t és vérnyomásmérést végeznek majd a 65 éven felüliek körében. Újabb szervezett szűrési programok bevezetését és a meglévők megerősítését tervezik, példaként a méhnyakszűrést említette az államtitkár, amely a védőnői hálózat bevonásával mindenki számára elérhetővé válik. Ez, kiegészülve a HPV kampányoltással méhnyakrák okozta halálozások számának radikális csökkenését eredményezheti. Országosan kiterjesztenék a vastagbélszűrést is, erről azonban egyelőre nem árult el többet a szakpolitikus, igaz, a mai napig nem jutott megegyezésre a szakma abban, hogy a székletvérvizsgálat, vagy a kolonoszkópia az adekvát diagnosztikai eljárás. Állam lesz az államban az onkológiai ellátás, amelyre már most is sokat költünk, de az ellátás hatékonysága megkérdőjelezhető, mert a rákbetegeket ellátó kórházak között nincs kooperáció. Az országos intézetek és a vidéki centrumok között már most kialakult az az együttműködés, amely a betegek utógondozását és utánkövetését szolgálja. Ehhez egységes informatikai rendszert is kiépítenek, amelynek célja a daganatos okokra visszavezethető halálozások számának csökkentése. Prevenció minden szinten Az ellátórendszernek valamennyi állampolgár számára biztosítania kell az egyenlő hozzáférést a prevencióhoz és a gyógyuláshoz – hangsúlyozta Zombor Gábor. Ennek érdekében kibővítik az Egészségfejlesztési Irodák (EFI) hálózatát, amelyet 2013-ban alakítottak ki. Akkor a leghátrányosabb kistérségekben 18, a közép-, nyugat- és dél-dunántúli, az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiókban negyven EFI alakult, hétmilliárd forintos TÁMOP pályázat keretében. Az államtitkárság ezek számát legalább százra bővítené, a kórházakban működő szűrőpontoknak gondozási, betegirányítási, és kapcsolattartási feladataik is lennének. Az EFI-k fenntartását egyébként működésük második évétől már az Egészségbiztosítási Alapból kellene finanszírozni, amiről jogszabály is rendelkezik, azonban a jövő évi költségvetésben erre nem látszik elkülönített fedezet. Bár szervezett szűrőprogramok most is vannak, kihasználtságuk alacsony, ezért az állampolgárokat is ösztönöznék azok igénybevételére. Míg korábban felmerült, hogy azoknak a betegeknek, akik nem vesznek részt kampányszűréseken, nem járna az ingyenes egészségügyi ellátás, most az államtitkár azt mondta, pozitívan diszkriminálnák azokat, akik egészségtudatosak, például nekik soronkívüliséget biztosítanának, így nem kellene várakozniuk a vizsgálatokra. Egyébként már most 100 egészségügyi kommunikátor kezdte meg a munkát az EFI-kben, akiknek szintén az a feladatuk, hogy a szervezett szűréseken való részvételre buzdítsák az embereket. Kiemelt feladat a népegészségügyi- és az alapellátás szinkronizálása, ennek érdekében minél stabilabbá tennék a háziorvosok helyzetét. A jelenlegi vállalkozási struktúra meghagyásával alapellátási törvényben határoznák meg többek között a háziorvosok népegészségügyi és prevenciós feladatait, a koncepció kidolgozása egyelőre folyamatban van. Az mindenesetre továbbra is biztos, hogy a háziorvosi kártyapénz 2016 januárjától teljes egészében a háziorvosnál maradhat. Új szakmai kategória lehet Egyharmadára csökkent a migráció 2008-2009-hez viszonyítva, az orvosok és szakdolgozók közül mind kevesebben döntenek a külföldi munkavállalás mellett, ami Zombor szerint a korábbi évek bérrendezésének köszönhető. Azt reméli, hogy a szakképzési rendszer további átalakításával, a központi gyakornoki struktúra visszaállításával ez tovább mérsékelhető. A fiatalok itthon tartását szolgálná a szakorvosi minimálbér bevezetése, amelyet az ösztöndíjrendszerből kifutó rezidensek kapnának meg 2016-tól. A többieknek viszont egyelőre várniuk kell, ugyanis azt a kört, amelyre kidolgozzák az ágazatban az életpályamodellt, csak jövő év júliusában határozzák meg. Bár azt a szakpolitikus is hozzátette, hogy a humánerőforrás-krízist csak további bérrendezéssel lehet megoldani. A szakdolgozói kompetenciák kibővítéséről folyamatosak a tárgyalások a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával (MESZK) és a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), amelyre a szakellátási rendszer fenntarthatóságának érdekében egyre nagyobb szükség van. A diplomás szakdolgozók számának bővülésével, a kompetenciák rendezésével akár új szakmai kategóriai is kialakulhat az egészségügyben. Végül Zombor Gábor azzal zárta, az OEP feladatkörei kibővülnek, a pénztár kiemelt szerephez jut az ellátásszervezésben, szintén többletfeladatokat kap majd az OTH, amelyet egységesebbé kívánnak tenni. Mivel az Állami Egészségügyi Ellátó Központok (ÁEEK) működéséről és teendőiről egyelőre egyeztetnek, így erről részleteiben nem beszélt az államtitkár, ahogyan a gyógyszer-nagykereskedelem államosítását firtató felvetésre is csak annyit mondott: még nem döntöttek róla. Nem lesz változás az ellátási csomagban, továbbra is a szolidaritási elvű ellátórendszer fenntartására törekszenek – mondta további kérdésekre válaszolva az államtitkár, és hozzátette azt is, senki nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe a közfinanszírozott ellátásban, csak azért, mert pénze van. A magán és a közfinanszírozott ellátás szétválasztásával kapcsolatban azt emelte ki, ahol saját kapacitásaival az állam nem tudja ellátni a feladatokat, ott a jövőben is finanszírozási szerződést köt a magánszolgáltatókkal. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-12-04