TARTALOM

 VISSZA

 


Bert Sakmann: a Szegedi Tudós Akadémia az egész régió oktatását előmozdíthatja



| |
 

A tudós a nemzetközileg is egyedülálló oktatási és tehetséggondozó program sajtótájékoztatóján felidézte, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulóján, 2012-ben jár Szegeden először, az azóta az elvégzett munka pedig tiszteletre méltó, komoly erőfeszítéseket tesznek Szegeden a tehetséges fiatalok képzésének fejlesztése érdekében. A kormány és a város által is támogatott kezdeményezés jelentős hatással lehet nemcsak Magyarország, hanem egész Kelet-Európa természettudományos oktatására.

Bert Sakmann kitért arra is, a programban részt vevő diákok rendkívül motiváltak.
Botka László polgármester emlékeztetett arra, a kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy összesen 2,04 milliárd forinttal támogatja az SZTA fejlesztését és működését. Az összeg jelentős részét a szegedi Szent-Györgyi Kollégium kialakítására fordítják, 2016-tól évente 250 millió forint jut a tehetséggondozó program működésére, és állami támogatással fejlesztik a szegedi Radnóti-, valamint a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnáziumot.

A polgármester hangsúlyozta, a város kezdetektől a program mellett áll.

Az önkormányzat - a jogszabályokban meghatározott legalacsonyabb áron - biztosítja a kollégium kialakításához szükséges ingatlant, az egykori Bartók Béla Művelődési Ház épületét, és kész folyamatos, évente 30 millió forintos támogatást nyújtani a programnak - tette hozzá.

Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese rámutatott, a felsőoktatási intézmény jövőjét az itt tanuló diákok és az őket oktató szakemberek jelentik. A kezdeményezés segít abban, hogy a legkiválóbb diákok Szegedet válasszák, és hozzájárul ahhoz is, hogy itt maradjanak, bekapcsolódjanak a nemzetközi színvonalú kutatásokba.

Az egyetem a városhoz hasonlóan anyagilag is támogatja a programot, évente 30 millió forinttal.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre az SZTA-t, hogy újra vonzóvá tegye a fiatalok számára a tudományos életpályát. Elindították azt az egyedülálló, a résztvevők életét 16 és 36 éves koruk között - a hagyományos iskolarendszerrel párhuzamosan - végigkísérő programot, mely képes arra, hogy Magyarországon tartsa a legkiválóbb természettudományos érdeklődésű diákokat minőségi képzés és megfelelő anyagi juttatás biztosításával. A magyar és nemzetközi mentorok részvételével működő rendszer már negyedik éve sikerrel működik Szegeden, a cél az, hogy az országból és a határon túlról évente ötszáz tehetséges fiatal érkezzen a városba.

A kezdeményezés részeként 2013-ban megalapították a Szent-Györgyi Talentum Díjat, melyet az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért ítélnek oda. Emellett feltétel, hogy a díjat olyan szegedi tudós kapja, aki - a díj névadójához, Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan - a felfedezéséhez kapcsolódó kutatói munka jelentős részét a városban végezte.

Bert Sakmann német fiziológus dolgozta ki a patch-clamp technikát, egy úttörő elektrofiziológiai vizsgálati módszert, munkáját 1991-ben Nobel-díjjal ismerték el. A professzor az elmúlt években többször is járt Szegeden, ahol középiskolás diákokkal találkozott és előadást tartott tehetséges fiataloknak.

Forrás: MTI
2016. május

Kulcsszavak

MTI, Szeged, tudomány, egyetem, Szegedi Tudós Akadémia

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább