hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Be kell jelenteni a szívinfarktust



| |
 


Negyedévente be kell jelentenie a kezelőorvosoknak a szívinfarktussal kapcsolatos megbetegedéseket a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter részére. Az első adatszolgáltatást április 15-éig kell teljesíteni - áll Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter új rendeletében, amely a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

A szívinfarktussal kapcsolatos megbetegedések bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről szóló rendelet szerint a betegség diagnózisát felállító, kezelését végző orvos, továbbá a szövettani vizsgálatot, boncolást végző vagy azt véleményező orvos továbbítja a meghatározott adatokat a szívinfarktus-regiszterbe elektronikus rendszeren keresztül. Az adatszolgáltatás valamennyi egészségügyi szolgáltatónál diagnosztizált vagy ellátott heveny szívinfarktusra kiterjed.
Az adatokat naptári negyedévente kell megküldeni a szívinfarktus-regiszter részére, először április 15-éig.

A nyilvántartásba vétel után egy évvel az orvosnak újabb adatokat kell továbbítania a regiszterbe. Ugyanazon beteg több, egymástól független infarktusos megbetegedését külön-külön kell jelenteni. Ha egy regiszterbe felvett betegnél mégsem igazolódott az infarktus, akkor a nyilvántartásból törölni kell valamennyi rá vonatkozó adatot.

A tárca rendelete szerint a szívinfarktus-regiszter az infarktusos megbetegedések megoszlásáról félévente tájékoztatja az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet által működtetett szívinfarktus-regiszter az adatgyűjtésről évente jelentést tesz közzé.


MTI 2014. március 10., hétfő

Kapcsolódó anyagok

A PET szerepe a klinikai onkológiai gyakorlatban

Gastrointestinalis szövődmények a daganatok kezelésekor

Sejtciklus mint terápiás célpont – CDK4/6-gátlás

Génterápiával módosított T-sejtek a daganatos betegek kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Elhunyt Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus

Életének 84. évében október 21-én elhunyt Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja és a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet professor emeritusa, aki egyebek mellett a központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatásmódjának biokémiai vizsgálata terén ért el nemzetközi figyelmet is kiváltó eredményeket - közölte az MTA.

Tovább


Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Be kell jelenteni a szívinfarktust