hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az izgalom biológiája



| |
 

A stressz jelenségét, valamint Selye János (1907-1982) kanadai belgyógyász, vegyész kutatásait és felfedezéseit bemutató tárlat látható péntektől a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban Budapesten.

Az október 31-ig látogatható, Az izgalom biológiája - Selye János és a stresszelmélet dimenziói című időszaki kiállítás célja, hogy a stressz jelenségét tudományos, ugyanakkor a laikus látogatók számára is érthető szempontból járja körül.

A tárlat kitér a stressz meghatározásának előzményeire, Selye János kutatásaira és felfedezésére, emellett érzékletesen bemutatja azokat a szerveket és hormonokat, amelyek részt vesznek a stressz térbeli és időbeli kifejeződésében. A tárlat vizuálisan is érzékelhetővé és megfoghatóvá teszi a stresszt, valamint Selye János különleges személyisége, tudományos és filozofikus szemléletmódja, iskolateremtő nagysága is kibontakozik a látogatók előtt - közölte a múzeum.

Orvosi diplomáját Prágában nyerte el 1929-ben és orvosi pályáját a Prágai Egyetem Patológiai Intézetében kezdte. Beszélgetés közben, magyar származása szóba került, íg nyilatkozott: "Nem én hagytam el Magyarországot, Magyarország hagyott el engem" - utalva arra, hogy Komáromot, gyermekkorát meghatározó városát, a trianoni szerződés szellemében szakították el Magyar-országtól. Rockefeller-ösztöndíj elnyerésével 1931-ben az Egyesült Államokba távozik. Később a kanadai Montrealban telepedik le, ahol előbb a McGill angol egyetemen, majd az Université de Montréal francia egyetemen az Institut de Médecine et de Chirurgie Expérimentales kutatóintézet vezetésére kapott kinevezést.

Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész Prágában doktorált, 1929-1932 között a prágai egyetemen, majd 1945-től 1976-ig Montrealban folytatta kutatómunkáját, miközben az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött. Az Életünk és a stressz című, kifejezetten népszerű könyve 1964-ben jelent meg magyarul.

A tudós 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amelyet csak hosszú vívódás után nevezett el stressznek, a szó eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség volt.

Kutatásait nagy apparátussal végezte, iskolateremtő, tudományszervező nagysága abban is kiteljesedett, hogy a világ minden tájáról érkeztek hozzá kutatók és a világ minden táján létesültek stresszkutatásra szakosodott kutatóintézetek. Emberként, kutatóként, iskolateremtőként, előadóként is mély benyomást tett a tudományos világra. Munkásságának jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a mai napig folynak a stressz jelenségével foglalkozó kutatások.


Elitmed/MTI

2015. május 8., péntek

Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...

Tovább


Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.

Tovább


Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése.

Tovább


Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Tovább


Az izgalom biológiája