hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az építészet megújításáért



| |
 

Velencei biennále - A közös építés ereje áll a magyar kiállítás középpontjában

A közönséget is bevonja az építés folyamatába a június 7. és november 23. között megrendezendő 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, Jakab Csaba és Márton László Attila Építés/Building című projektje.

Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre alcímet viselő kiállítás három elemből tevődik össze: a magyar pavilon egyik szárnyában a 2000-es évek Kárpát-medencei építőtáborait, a másik oldalon Kunkovács László fotóin a régió úgynevezett ősépítményeit ismerhetik meg a látogatók, míg az átriumban és az épület előtt a diákpályázat győztesei valósíthatják meg Szakállszárító című projektjüket.

Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára hétfőn Szentendrén elmondta: a velencei biennále a kortárs építőművészet egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléje, ahol Magyarország 1909 óta állandó pavilonnal rendelkezik.

A kormány - a tavalyi 57,8 millió után - 64,8 millió forintot biztosít az idei magyar részvétel költségeire a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft-n keresztül - jelentette be.

Halász János emlékeztetett arra, hogy Gulyás Gábor, a magyar részvétel nemzeti biztosa 2013 őszén a hagyományoknak megfelelően pályázatot írt ki, melyre minden eddiginél több, csaknem 20 pályázat érkezett; a szakmai kuratórium december 30-án hirdetett eredményt.

Gulyás Gábor beszámolója szerint a magyar kiállítás június 5-én nyílik meg a Giardini parkban. A tavalyi képzőművészeti biennáléhoz hasonlóan Magyarország ismét jelentkezik társművészeti kiállítással is: a Punta della Dogana közelében egy sóraktárban Berszán Zsolt erdélyi képzőművésznek látható tárlata jórészt magántámogatók segítségével június 6-tól egy hónapig.

Jakab Csaba kurátor elmondta: Márton László Attilával a Kárpát-medencei modellnek nevezett oktatási módszert kívánják bemutatni, elsősorban a Kárpát-medencei emberek építményein keresztül. Kunkovács László 51 fotóján ősépítmények - többek között pásztorkunyhók, górék, ólak, udvari kemencék - tűnnek fel a magyar pavilon falán, a másik szárnyban pedig a 2000-es évek Kárpát-medencei építőtáborainak pillanatai és építményei elevenednek meg 21 tablón.

"Az építészszakma az elmúlt évszázadban túlságosan elszaladt valóságos feladatai mellett, és nem valóságos embereknek épít" - vélekedett Jakab Csaba, hozzátéve azonban, hogy egészen új kapukat nyithatnak az olyan alkalmak, mikor az építészhallgatók a helyiekkel megbeszélve építenek a helyiek számára. Ez pedig az építész szakma megújítási lehetőségét jelenti - jegyezte meg.

A kurátorok egyetemisták számára is kiírtak egy pályázatot, melynek anyagából a magyar pavilon apszisában lesz látható válogatás. A 43 pályamű közül a kiírók hat temesvári egyetemista - Järger Zsolt, Molnár Zsolt, Szemcsuk Franciska, Benedek Tímea, Czáka Zoltán és Tóth Bertalan István - Szakállszárító című projektjét választották, amely az átriumban, illetve a pavilon előtt épülhet meg.

Jakab Csaba elmondta: az építkezést az egyetemisták a közönség bevonásával végzik, és munkájuk során a Giardini parkban további nyolc padot újítanak meg. A későbbi látogatók szimbolikus módon, fa ruhacsipeszek segítségével lehetnek részesei a közös építkezésnek.

2014. május 5., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Az építészet megújításáért