hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az építészet megújításáért



| |
 

Velencei biennále - A közös építés ereje áll a magyar kiállítás középpontjában

A közönséget is bevonja az építés folyamatába a június 7. és november 23. között megrendezendő 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, Jakab Csaba és Márton László Attila Építés/Building című projektje.

Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre alcímet viselő kiállítás három elemből tevődik össze: a magyar pavilon egyik szárnyában a 2000-es évek Kárpát-medencei építőtáborait, a másik oldalon Kunkovács László fotóin a régió úgynevezett ősépítményeit ismerhetik meg a látogatók, míg az átriumban és az épület előtt a diákpályázat győztesei valósíthatják meg Szakállszárító című projektjüket.

Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára hétfőn Szentendrén elmondta: a velencei biennále a kortárs építőművészet egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléje, ahol Magyarország 1909 óta állandó pavilonnal rendelkezik.

A kormány - a tavalyi 57,8 millió után - 64,8 millió forintot biztosít az idei magyar részvétel költségeire a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft-n keresztül - jelentette be.

Halász János emlékeztetett arra, hogy Gulyás Gábor, a magyar részvétel nemzeti biztosa 2013 őszén a hagyományoknak megfelelően pályázatot írt ki, melyre minden eddiginél több, csaknem 20 pályázat érkezett; a szakmai kuratórium december 30-án hirdetett eredményt.

Gulyás Gábor beszámolója szerint a magyar kiállítás június 5-én nyílik meg a Giardini parkban. A tavalyi képzőművészeti biennáléhoz hasonlóan Magyarország ismét jelentkezik társművészeti kiállítással is: a Punta della Dogana közelében egy sóraktárban Berszán Zsolt erdélyi képzőművésznek látható tárlata jórészt magántámogatók segítségével június 6-tól egy hónapig.

Jakab Csaba kurátor elmondta: Márton László Attilával a Kárpát-medencei modellnek nevezett oktatási módszert kívánják bemutatni, elsősorban a Kárpát-medencei emberek építményein keresztül. Kunkovács László 51 fotóján ősépítmények - többek között pásztorkunyhók, górék, ólak, udvari kemencék - tűnnek fel a magyar pavilon falán, a másik szárnyban pedig a 2000-es évek Kárpát-medencei építőtáborainak pillanatai és építményei elevenednek meg 21 tablón.

"Az építészszakma az elmúlt évszázadban túlságosan elszaladt valóságos feladatai mellett, és nem valóságos embereknek épít" - vélekedett Jakab Csaba, hozzátéve azonban, hogy egészen új kapukat nyithatnak az olyan alkalmak, mikor az építészhallgatók a helyiekkel megbeszélve építenek a helyiek számára. Ez pedig az építész szakma megújítási lehetőségét jelenti - jegyezte meg.

A kurátorok egyetemisták számára is kiírtak egy pályázatot, melynek anyagából a magyar pavilon apszisában lesz látható válogatás. A 43 pályamű közül a kiírók hat temesvári egyetemista - Järger Zsolt, Molnár Zsolt, Szemcsuk Franciska, Benedek Tímea, Czáka Zoltán és Tóth Bertalan István - Szakállszárító című projektjét választották, amely az átriumban, illetve a pavilon előtt épülhet meg.

Jakab Csaba elmondta: az építkezést az egyetemisták a közönség bevonásával végzik, és munkájuk során a Giardini parkban további nyolc padot újítanak meg. A későbbi látogatók szimbolikus módon, fa ruhacsipeszek segítségével lehetnek részesei a közös építkezésnek.

2014. május 5., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Az építészet megújításáért