hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az emberi jogok világnapját ünneplik



| |
 

A napot az Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata ENSZ közgyűlés általi elfogadásának és kikiáltásának tiszteletére választották 1948. december 10-én.

Az emberi jogok világnapját hivatalosan a Közgyűlés 317. plenáris ülésén hozták létre 1950. december 4-én, amikor a Közgyűlés bejelentette a 423 (V)-as indítványt és felkért valamennyi tagállamot és más érdekelt szervezeteket, hogy megünnepeljék a napot.[1][2]

Az emberi jogok világnapján magas szintű politikai konferenciákat és találkozókat valamint az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó kulturális rendezvényeket és kiállításokat szerveznek. Hagyományosan december 10-én osztják ki a Nobel-békedíjat és az ENSZ öt évenként adott emberi jogi díját. Számos, az emberi jogok területén aktív kormányzati és nem kormányzati szervezet is rendez különleges eseményeket, hogy megemlékezzenek erről a napról, mint ahogy sok más polgári és szociális szervezetek is.

Számos nyilatkozat is megjelent ez alkalommal, többek között az egyik a 37 egyesült nemzet különleges eljárások mandátum birtokosai által kibocsátott:

„Ma, a szegénység uralkodik, mint a legsúlyosabb emberi jogi kihívás a világban. Küzdelem a szegénység, a nélkülözés és a kirekesztődés nem jótékonyság kérdése, és ez nem függ attól, milyen gazdag egy ország. A szegénység elleni küzdelem emberi jogi kötelezettség, a világnak jó esélye van arra, hogy eltörölje ezt e szörnyűséget a mi életünkben ... A szegénység felszámolása egy megvalósítható cél.
ENSZ Emberi Jogok főbiztosa, Louise Arbour, 2006. december 10.”

2006-ban a szegénység elleni küzdelem volt a téma, mint emberi jogi kérdés.

Forrás: wikipédia

Kapcsolódó anyagok

A PET szerepe a klinikai onkológiai gyakorlatban

Gastrointestinalis szövődmények a daganatok kezelésekor

Sejtciklus mint terápiás célpont – CDK4/6-gátlás

Génterápiával módosított T-sejtek a daganatos betegek kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Elhunyt Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus

Életének 84. évében október 21-én elhunyt Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja és a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet professor emeritusa, aki egyebek mellett a központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatásmódjának biokémiai vizsgálata terén ért el nemzetközi figyelmet is kiváltó eredményeket - közölte az MTA.

Tovább


Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Az emberi jogok világnapját ünneplik