hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az elitkultúra parodizálása



| |
 


Az amerikai és brit pop art fénykorát tekinti át mások mellett Claes Oldenburg, Roy Lichtenstein és Andy Warhol művein, összesen 100 munkán keresztül a bécsi Museum moderner Kunst - Stiftung Ludwig (mumok) csütörtöktől látogatható, Ludwig Goes Pop című kiállítása.

A négy emeletet betöltő anyagban az 1960-as évek életérzése köszön vissza: a pop art a 2. világháború után kibontakozó fogyasztáskultusz és az ekkorra elterjedt televízió révén minden korábbinál nagyobb hatású tömegmédia jelenségeire reagált, elsősorban a külsődleges jegyeket, a kliséket megragadva - mondta el Susanne Neuburger kurátor a kiállítás szerdai bécsi sajtótájékoztatóján.

A pop art művészek szándékosan feloldották a magas művészet és a tömegkultúra közötti határokat, gyakran használva eszközül a hirdetések világán keresztül mindenütt jelen lévő giccset, néha kifejezetten az elitkultúra parodizálására.

Talán nincs másik 20. századi művészeti irányzat, amely olyan gyorsan utat talált volna magának a műtárgypiacra, mint a pop art, melynek legkorábbi gyűjtői közé tartozott Peter és Irene Ludwig is. A német házaspár már a hatvanas évek elején felfedezte az amerikai pop artot, noha az európai kritikusok csak az 1964-es Velencei Biennále után kezdtek felfigyelni az irányzatra.
Peter és Irene Ludwig hamarosan az Amerikán kívüli legnagyobb pop art gyűjteményt tudhatta magáénak. A kollekció immár több múzeumban elhelyezett darabjai a Ludwig Goes Pop kiállításon láthatók ismét együtt: a száz festmény, nyomat, szobor, installáció és objekt hét múzeumból érkezett, több munka Budapestről.

A bemutatott anyag az ötvenes évek közepétől a hetvenes évek közepéig követi végig a pop art fejlődését olyan mesterek munkáin keresztül, mint az amerikai Duane Hanson, Robert Indiana, Jasper Johns, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg, James Rosenquist, Andy Warhol és Tom Wesselmann, illetve a brit Peter Blake és Richard Hamilton.

A mumokban csütörtöktől szintén kiállítással jelentkező német képzőművész, David Lieske javaslatára a Ludwig Goes Pop egy kortárs projekttel egészült ki. A brit Villa Design csoport az 1930-as évek híres producere, rendezője és első homoszexuális pornószínésze, az Auschwitz-ban meggyilkolt Bernard Natan alakját idézi fel, egy neki szentelt múzeum lehetőségeit vizsgálva.
Karola Kraus, a mumok igazgatója a sajtótájékoztatón felidézte, a Ludwig-gyűjtemény anyagából 2014 végén először a kölni Ludwig Múzeum rendezett kiállítást Ludwig Goes Pop címmel, ennek némileg módosult változata látható szeptember 13-ig Bécsben.
A budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) tájékoztatása szerint a kiállítás-sorozat harmadik állomása október 2-án nyílik a magyar fővárosban. A budapesti múzeumba 60 nagy értékű műtárgy érkezik, melyek biztosítási összértéke meghaladja az 50 milliárd forintot.

A budapesti tárlat egyik különlegessége lesz Claes Oldenburg jelenleg a mumokban látható, fél kiállítási szintet megtöltő munkája, a Mickey Mouse Museum, a Lumú azonban kitekintést nyújt majd a pop art kelet- és közép-európai tendenciáira is.

Forrás: MTI

2015. február 11., szerda

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Az elitkultúra parodizálása