hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az egyetemi gyógyszerkutatások fejlesztése



| |
 


Szakmai napot rendezett az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózat (ECRIN) és magyar szervezete (HECRIN) kedden Budapesten, a rendezvényen elsősorban a magyar egyetemekről származó, innovatív ötletetekből eredő gyógyszerkutatások arányának növelését szorgalmazták a szakemberek.

A fórumon Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont elnöke, a konzorcium vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy az új gyógyeljárásokat, illetve gyógyszereket klinikai kipróbálásnak, hosszú tesztfolyamatnak kell megelőznie. Mint mondta, jelenleg Európában mintegy 65 százalékban a nagy gyógyszergyárak rendelik meg ezt az eljárást az egészségügyi intézményektől, a maradék 35 százalékban az egyetemek saját innovatív ötleteiből lesz egy új módszer, vagy épp gyógyszer. "Hazánkban azonban ez a 35 százalék sajnos a gyakorlatban konvergál a nullához. Ezen szeretnénk javítani, méghozzá minél rövidebb idő alatt" - olvasható a PTE által eljuttatott közleményben.

A Széchenyi-díjas professzor szerint a szakmai háttér, a tudás Magyarországon is nemzetközi szintű, de az erre a területre fordítandó támogatás messze nem éri el a nyugati európai országokét. Ezért lenne fontos, hogy uniós forrásokat szerezhessenek az intézmények a kutatásokra, innovatív ötletek megvalósítására.

Az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózat 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a nem gyógyszergyárak által szponzorált klinikai vizsgálati tevékenységekhez gyógyszereket, orvosi és egyéb eszközöket biztosítson azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel. A szervezet elsődleges feladata az egyetemek, intézmények vagy osztályok által kezdeményezett vizsgálatok elősegítése, megfelelő színvonalon tartása, valamint azok hatósági engedélyeztetése.

A finanszírozást az Európai Bizottság erre elkülönített Klinikai Kutatási Fejlesztési Alapja szolgáltatja. Az ECRIN a különböző országok kutatói hálózatát fogja össze, célja az európai klinikai, elsősorban a nem kereskedelmi, akadémiai indíttatású vizsgálatok támogatása.

A HECRIN konzorcium vezető szakmai intézménye a Pécsi Tudományegyetem, amely mellett a Semmelweis Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem és az országos orvosi intézetek működnek együtt az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai felügyelete mellett.




MTI 2015. szeptember 22., kedd

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Az egyetemi gyógyszerkutatások fejlesztése