TARTALOM

 VISSZA

 


Az ökológiát segíthetheti a mindennapok tapasztalatai



| |
 

A technológiák hihetetlenül gyors fejlődése mellett is egyre nyilvánvalóbb, hogy a hétköznapi életben szerzett tapasztalatokat számos tudományág hasznosítani tudja - mondta Molnár Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója vasárnap az M1 aktuális csatornán.

A botanikus hangsúlyozta, nem a tudomány az emberiség egyetlen tudásformája, hiszen a hosszú ideje egy helyben élő, hagyományos gazdálkodást folytató emberek egészen másképp látják a világot, mint a kutatók. A döntéshozóknak így felhalmozott tudásrendszereket is érdemes figyelembe venniük, hiszen nem mindig elég az a segítség, amit a tudósok nyújtani képesek - tette hozzá.

A szakértő szerint ember és ember közötti kapcsolatokban, az együttgondolkodásban és a konfliktusok megoldásában sokszor többet jelenthet az évszázadok vagy akár évezredek alatt összegyűlt tapasztalat, mint a tudomány. Ehhez hasonlóan ember és természet viszonyát sem csupán műholdfotókkal, hanem akár a helyben élők tudására alapozva lehet elemezni - mutatott rá.

Molnár Zsolt példaként említette, hogy a helyi növényzetet ismerő, legeltetéssel foglalkozó pásztorok tudása értékes segítség lehet az ökológusok számára, hiszen - az atomfizikával ellentétben - ez a tudományág a hétköznapi tudásanyagot is hasznosíthatja.

A tapasztalati úton szerzett tudás a klímaváltozás elleni küzdelmet is segítheti. Magyarázata szerint, bár annak modellezésében a tudományé a főszerep, a folyamatok hatásait a helyben élő emberek sokszor a tudósoknál jobban és gyorsabban fölismerik, ezért az ilyen együttműködésekre világszerte egyre több klímakutató nyitott.

Forrás: MTI
MTI 2018. január 21., vasárnap 14:00

Kulcsszavak

ökológia, hagyományos tudás, tapasztalati szakértő, MTA, MTI

Kapcsolódó anyagok

Időskori fiziológiás-kóros izomsorvadás, a progresszív folyamat fékezési lehetőségei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább