TARTALOM

 VISSZA

 


Az óceánok savasodása miatt elvesztik a halak szaglásukat



| |
 

Amikor a levegőben lévő (az emberi tevékenység hatására keletkező) szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lépve a tengervízzel szénsavat képez, és a víz savasabb lesz. A légköri szén-dioxid mintegy egyharmadát nyelik el az óceánok, az ipari forradalom óta mintegy 525 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el.

Az elmúlt száz évben az emberi tevékenység miatt növekvő szén-dioxid koncentráció 0,1 százalékkal csökkentette a tengerek ph-értékét, ami jelenleg 8.1. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint 2100-ra várhatóan további két tizeddel csökkenhet a pH-érték.

A halak a szaglásukat használják élelem, biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére és jó ívóhely felkutatására. Ezért szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti legalapvetőbb funkcióikat a túlélésre.

Az Exeteri Egyetem kutatói gazdaságilag fontos halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerül végveszélybe. A brit kutatók portugál szakemberekkel tesztelték azt, miként érzékeli a különböző szagokat a tengeri sügér.

"A világon először vizsgáltuk az óceánok savasodásának hatását a halak szaglórendszerére. Először összehasonlítottuk fiatal farkas sügérek magatartását a mai óceáni feltételek között és a század végére előre jelzett viszonyok között. A tengeri sügér a savas vízben kevesebbet úszott és kevésbé reagált ragadozó hal szagára" - mondta Cosima Porteust, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője

Porteus hozzátette: "a tengeri sügér szaglása mintegy felére csökkent, ha a tengervíz a 2100-ra előre jelzett PH-értékű volt. A savasodás jóval nagyobb hatással volt a hal azon szaglóképességeire, mint az élelemszerzés vagy a vészhelyzet, szemben más szagokkal. Úgy véljük ez a savasodás eredménye".

A szakemberek azt is kimutatták, hogy a savasodás hatással volt az orrban és az agyban kifejeződő génekre, megváltoztatta a szaglásban szerepet játszókat és az agyban az információ feldolgozásért felelős géneket.

Egy másik tanulmányban a Cardiffi Egyetem kutatói kimutatták, hogy még az IPCC előrejelzésénél is nagyobb lehet az óceán savasodása 2100-ig, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a szén-dioxid-kibocsátás.

Az Earth and Planetary Science Letters című folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek kicsiny tengeri élőlények fosszíliáit vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi szintje mellett a légkör szén-dioxid-szintje a jelenlegi mintegy 400 ppm-ről 930 ppm-re nőhet 2100-ra.

Ez azt eredményezné, hogy az óceánok vizének ph-értéke a mostani 8,1-ről kevesebb mint 7,8 lesz. Ez igen jelentős csökkenés, mivel minden 0,1 ph-egység 25 százalékos növekedést eredménye az óceánok savasodásában.

A légkör ilyen szén-dioxid-szintjére és az óceánok ekkora mértékű savasodására nem volt példa a 14 millió évvel ezelőtti középső miocén klimaoptimum időszak óta, amikor 3 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a bolygón.

Forrás: MTI
MTI 2018. július 24., kedd 12:31

Kulcsszavak

MTI, tengerbiológia, óceánok savasodása, környezetszennyezés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

1.,   Bárdos László mondta   2018. Július 25., Szerda 19:07:45

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább