TARTALOM

 VISSZA

 


Az óceánok savasodása miatt elvesztik a halak szaglásukat



| |
 

Amikor a levegőben lévő (az emberi tevékenység hatására keletkező) szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lépve a tengervízzel szénsavat képez, és a víz savasabb lesz. A légköri szén-dioxid mintegy egyharmadát nyelik el az óceánok, az ipari forradalom óta mintegy 525 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el.

Az elmúlt száz évben az emberi tevékenység miatt növekvő szén-dioxid koncentráció 0,1 százalékkal csökkentette a tengerek ph-értékét, ami jelenleg 8.1. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint 2100-ra várhatóan további két tizeddel csökkenhet a pH-érték.

A halak a szaglásukat használják élelem, biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére és jó ívóhely felkutatására. Ezért szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti legalapvetőbb funkcióikat a túlélésre.

Az Exeteri Egyetem kutatói gazdaságilag fontos halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerül végveszélybe. A brit kutatók portugál szakemberekkel tesztelték azt, miként érzékeli a különböző szagokat a tengeri sügér.

"A világon először vizsgáltuk az óceánok savasodásának hatását a halak szaglórendszerére. Először összehasonlítottuk fiatal farkas sügérek magatartását a mai óceáni feltételek között és a század végére előre jelzett viszonyok között. A tengeri sügér a savas vízben kevesebbet úszott és kevésbé reagált ragadozó hal szagára" - mondta Cosima Porteust, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője

Porteus hozzátette: "a tengeri sügér szaglása mintegy felére csökkent, ha a tengervíz a 2100-ra előre jelzett PH-értékű volt. A savasodás jóval nagyobb hatással volt a hal azon szaglóképességeire, mint az élelemszerzés vagy a vészhelyzet, szemben más szagokkal. Úgy véljük ez a savasodás eredménye".

A szakemberek azt is kimutatták, hogy a savasodás hatással volt az orrban és az agyban kifejeződő génekre, megváltoztatta a szaglásban szerepet játszókat és az agyban az információ feldolgozásért felelős géneket.

Egy másik tanulmányban a Cardiffi Egyetem kutatói kimutatták, hogy még az IPCC előrejelzésénél is nagyobb lehet az óceán savasodása 2100-ig, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a szén-dioxid-kibocsátás.

Az Earth and Planetary Science Letters című folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek kicsiny tengeri élőlények fosszíliáit vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi szintje mellett a légkör szén-dioxid-szintje a jelenlegi mintegy 400 ppm-ről 930 ppm-re nőhet 2100-ra.

Ez azt eredményezné, hogy az óceánok vizének ph-értéke a mostani 8,1-ről kevesebb mint 7,8 lesz. Ez igen jelentős csökkenés, mivel minden 0,1 ph-egység 25 százalékos növekedést eredménye az óceánok savasodásában.

A légkör ilyen szén-dioxid-szintjére és az óceánok ekkora mértékű savasodására nem volt példa a 14 millió évvel ezelőtti középső miocén klimaoptimum időszak óta, amikor 3 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a bolygón.

Forrás: MTI
MTI 2018. július 24., kedd 12:31

Kulcsszavak

MTI, tengerbiológia, óceánok savasodása, környezetszennyezés

Kapcsolódó anyagok

Hibás perinatalis hormonális imprinting: korai hatások, késői következmények

Hozzászólások:

1.,   Bárdos László mondta   2018. Július 25., Szerda 19:07:45

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Tovább


A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Tovább


A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát

A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.

Tovább


Artery 2019

Artery 2019 konferencia Budapesten kerül megrendezésre október 10-12 között. Absztraktbeadási határidő: 2019 június 24. Korai regisztráció határideje: 2019 augusztus 9.

Tovább