hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az MTA pszichiátriai műgyűjteményéből nyílt kiállítás Párizsban



| |
 

A Magyar Tudományos Akadémia Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotásokból és dokumentumokból nyílt egyedülálló kiállítás pénteken a Párizsi Magyar Intézetben.

Magyarország első és egyetlen elmeügyi múzeuma 1931-ben nyílt meg az Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézetben, majd 1936 és 2007 között a Lipótmezőn, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben működött. A lipótmezői intézmény felszámolása után a mintegy 1200 darabból álló gyűjtemény 2008-ban az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének gondozásába került.

Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye az egykori intézeti ápoltak, köztük képzőművészek és az intézetben élő és dolgozó elmeorvosok munkáin keresztül nyújt betekintést a magyarországi elmegyógyintézetek huszadik századi történetébe. Az Azíliumok ideje című tárlaton mintegy hatvan tárgyi emlék látható, amelyek közül a legrégebbi 1901-ben, a legfiatalabb pedig 2006-ban készült.

A páciensek eredetileg esztétikai szempontok alapján megőrzött munkáinak (rajzok, festmények, kenyérbélből készül szobrok, papírmakettek, hímzések, versek, apró használati eszközökből fabrikált "fegyverek") gyűjtését az intézeti elmeorvosok egy idő után kiterjesztették a tudományos szempontok dokumentálására is: pszichiátriai, orvostörténeti bibliográfiákkal, kutatásokkal és azok fotóillusztrációival, albumokba rendezett sajtógyűjtéssel (elmeügyi hírek a publicisztikától a bulvárig, a szerelmi tébolytól a fajegészségügyig terjedő témakörben), valamint az intézet mindennapi életet bemutató fotóalbumokkal gyarapították. Ez utóbbiak felvételeit óriáskivetítőn tekinthetik meg az érdeklődők.

A párizsi kiállításon bemutatott válogatásban kirajzolódnak a magyarországi "Sárga Házak" életének és megítélésének sajátos témakörei az elmeorvosok menedékétől a félelemtől és előítéletektől övezett tébolyda elszigeteltségén a jogfosztott kinti világgal szembeni humánus helyként való megjelenésig. A magyar pszichiátria megalapítói ugyanis elsősorban humanizmusukról voltak ismertek, akik nem bűnözőkként kezelték betegeiket.

Közülük is külön emléket állít a tárlat a mély humanizmusáról, toleranciájáról és a páciensei iránti tiszteletéről ismert Hollós István elmeorvosnak, aki az első világháború után volt osztályvezető főorvos a lipótmezői elmegyógyintézetben, ahonnan 1927-ben 55 éves korában nyugdíjazták zsidó származása miatt. Ekkor jelentette meg Búcsúm a Sárga Háztól című kötetét, amelyet több nyugati nyelvre is lefordítottak, s amelyet Sigmund Freud is nagyra értékelt.

Az ápoltak által készített tárgyak között a kitörés motívumaként fellelhetők az utazás eszközei, a hajótól a vonaton és zeppelinen át az űrhajóig. A betegtársaknak, az orvosoknak és az intézeti alkalmazottaknak állítanak emléket a festett és rajzolt portrék, a befelé fordulásról árulkodik számos fantáziakép és tárgyalkotás is. A lipótmezői intézet híres kastélyszerű sárga épületét pedig egy hatalmas makett idézi meg, amelyet 1917-ben készített egy beteg.

A május 21-ig látogatható kiállításon a páciensek alkotásai mellett az elmeorvosok által összeállított fényképalbumok és az általuk írt kötetek is megtekinthetők.


Forrás: MTI
MTI 2016. március 11., péntek 17:48


Kulcsszavak

MTI, MTA, pszichiátriai, art-brut

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább