hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az MTA pszichiátriai műgyűjteményéből nyílt kiállítás Párizsban



| |
 

A Magyar Tudományos Akadémia Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotásokból és dokumentumokból nyílt egyedülálló kiállítás pénteken a Párizsi Magyar Intézetben.

Magyarország első és egyetlen elmeügyi múzeuma 1931-ben nyílt meg az Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézetben, majd 1936 és 2007 között a Lipótmezőn, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben működött. A lipótmezői intézmény felszámolása után a mintegy 1200 darabból álló gyűjtemény 2008-ban az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének gondozásába került.

Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye az egykori intézeti ápoltak, köztük képzőművészek és az intézetben élő és dolgozó elmeorvosok munkáin keresztül nyújt betekintést a magyarországi elmegyógyintézetek huszadik századi történetébe. Az Azíliumok ideje című tárlaton mintegy hatvan tárgyi emlék látható, amelyek közül a legrégebbi 1901-ben, a legfiatalabb pedig 2006-ban készült.

A páciensek eredetileg esztétikai szempontok alapján megőrzött munkáinak (rajzok, festmények, kenyérbélből készül szobrok, papírmakettek, hímzések, versek, apró használati eszközökből fabrikált "fegyverek") gyűjtését az intézeti elmeorvosok egy idő után kiterjesztették a tudományos szempontok dokumentálására is: pszichiátriai, orvostörténeti bibliográfiákkal, kutatásokkal és azok fotóillusztrációival, albumokba rendezett sajtógyűjtéssel (elmeügyi hírek a publicisztikától a bulvárig, a szerelmi tébolytól a fajegészségügyig terjedő témakörben), valamint az intézet mindennapi életet bemutató fotóalbumokkal gyarapították. Ez utóbbiak felvételeit óriáskivetítőn tekinthetik meg az érdeklődők.

A párizsi kiállításon bemutatott válogatásban kirajzolódnak a magyarországi "Sárga Házak" életének és megítélésének sajátos témakörei az elmeorvosok menedékétől a félelemtől és előítéletektől övezett tébolyda elszigeteltségén a jogfosztott kinti világgal szembeni humánus helyként való megjelenésig. A magyar pszichiátria megalapítói ugyanis elsősorban humanizmusukról voltak ismertek, akik nem bűnözőkként kezelték betegeiket.

Közülük is külön emléket állít a tárlat a mély humanizmusáról, toleranciájáról és a páciensei iránti tiszteletéről ismert Hollós István elmeorvosnak, aki az első világháború után volt osztályvezető főorvos a lipótmezői elmegyógyintézetben, ahonnan 1927-ben 55 éves korában nyugdíjazták zsidó származása miatt. Ekkor jelentette meg Búcsúm a Sárga Háztól című kötetét, amelyet több nyugati nyelvre is lefordítottak, s amelyet Sigmund Freud is nagyra értékelt.

Az ápoltak által készített tárgyak között a kitörés motívumaként fellelhetők az utazás eszközei, a hajótól a vonaton és zeppelinen át az űrhajóig. A betegtársaknak, az orvosoknak és az intézeti alkalmazottaknak állítanak emléket a festett és rajzolt portrék, a befelé fordulásról árulkodik számos fantáziakép és tárgyalkotás is. A lipótmezői intézet híres kastélyszerű sárga épületét pedig egy hatalmas makett idézi meg, amelyet 1917-ben készített egy beteg.

A május 21-ig látogatható kiállításon a páciensek alkotásai mellett az elmeorvosok által összeállított fényképalbumok és az általuk írt kötetek is megtekinthetők.


Forrás: MTI
MTI 2016. március 11., péntek 17:48


Kulcsszavak

MTI, MTA, pszichiátriai, art-brut

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Tovább