TARTALOM

 VISSZA

 


Az MTA pszichiátriai műgyűjteményéből nyílt kiállítás Párizsban



| |
 

A Magyar Tudományos Akadémia Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotásokból és dokumentumokból nyílt egyedülálló kiállítás pénteken a Párizsi Magyar Intézetben.

Magyarország első és egyetlen elmeügyi múzeuma 1931-ben nyílt meg az Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézetben, majd 1936 és 2007 között a Lipótmezőn, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben működött. A lipótmezői intézmény felszámolása után a mintegy 1200 darabból álló gyűjtemény 2008-ban az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének gondozásába került.

Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye az egykori intézeti ápoltak, köztük képzőművészek és az intézetben élő és dolgozó elmeorvosok munkáin keresztül nyújt betekintést a magyarországi elmegyógyintézetek huszadik századi történetébe. Az Azíliumok ideje című tárlaton mintegy hatvan tárgyi emlék látható, amelyek közül a legrégebbi 1901-ben, a legfiatalabb pedig 2006-ban készült.

A páciensek eredetileg esztétikai szempontok alapján megőrzött munkáinak (rajzok, festmények, kenyérbélből készül szobrok, papírmakettek, hímzések, versek, apró használati eszközökből fabrikált "fegyverek") gyűjtését az intézeti elmeorvosok egy idő után kiterjesztették a tudományos szempontok dokumentálására is: pszichiátriai, orvostörténeti bibliográfiákkal, kutatásokkal és azok fotóillusztrációival, albumokba rendezett sajtógyűjtéssel (elmeügyi hírek a publicisztikától a bulvárig, a szerelmi tébolytól a fajegészségügyig terjedő témakörben), valamint az intézet mindennapi életet bemutató fotóalbumokkal gyarapították. Ez utóbbiak felvételeit óriáskivetítőn tekinthetik meg az érdeklődők.

A párizsi kiállításon bemutatott válogatásban kirajzolódnak a magyarországi "Sárga Házak" életének és megítélésének sajátos témakörei az elmeorvosok menedékétől a félelemtől és előítéletektől övezett tébolyda elszigeteltségén a jogfosztott kinti világgal szembeni humánus helyként való megjelenésig. A magyar pszichiátria megalapítói ugyanis elsősorban humanizmusukról voltak ismertek, akik nem bűnözőkként kezelték betegeiket.

Közülük is külön emléket állít a tárlat a mély humanizmusáról, toleranciájáról és a páciensei iránti tiszteletéről ismert Hollós István elmeorvosnak, aki az első világháború után volt osztályvezető főorvos a lipótmezői elmegyógyintézetben, ahonnan 1927-ben 55 éves korában nyugdíjazták zsidó származása miatt. Ekkor jelentette meg Búcsúm a Sárga Háztól című kötetét, amelyet több nyugati nyelvre is lefordítottak, s amelyet Sigmund Freud is nagyra értékelt.

Az ápoltak által készített tárgyak között a kitörés motívumaként fellelhetők az utazás eszközei, a hajótól a vonaton és zeppelinen át az űrhajóig. A betegtársaknak, az orvosoknak és az intézeti alkalmazottaknak állítanak emléket a festett és rajzolt portrék, a befelé fordulásról árulkodik számos fantáziakép és tárgyalkotás is. A lipótmezői intézet híres kastélyszerű sárga épületét pedig egy hatalmas makett idézi meg, amelyet 1917-ben készített egy beteg.

A május 21-ig látogatható kiállításon a páciensek alkotásai mellett az elmeorvosok által összeállított fényképalbumok és az általuk írt kötetek is megtekinthetők.


Forrás: MTI
MTI 2016. március 11., péntek 17:48


Kulcsszavak

MTI, MTA, pszichiátriai, art-brut

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább