A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül - közölte a Magyar Tudományos Akadémia kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint Szöllősi Gergely János és kutatótársai az evolúciós régmúlt lenyomatait DNS-szekvenciákban tárták fel, mivel az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái.

A kutatók módszerének alapja a pár évtizede felfedezett horizontális géntranszfer elnevezésű jelenség, amelynek során az élőlények DNS-szakaszokat vesznek át egymástól, majd beépítik saját örökítőanyagukba. Kiderült, hogy ez a jelenség nem ritka az élővilágban, és nagy szerepe lehet például egyes baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulásában.

A kutatócsoport ötlete egy egészen egyszerű felismerés: ha egy élőlény egy DNS-szakaszt vett át egy másiktól, akkor egészen biztos, hogy egy időben éltek. A kutatók 40 cianobaktérium-, 60 archaea- és 60 gombafaj teljes genomjában található sok tízezer gén szekvenciája alapján horizontális géntranszferesemények ezreit rekonstruálták. A rekonstrukciós hibák kiszűrésére saját optimalizálási eljárást dolgoztak ki, és így határoztak meg végül egy olyan fajképződési sorrendet, amely a legnagyobb számú géntranszferrel összeegyeztethető.

A kutatócsoport azt is megmutatta, hogy ez a fajképződési sorrend jól megfeleltethető a baktériumok, az archaeák és az eukarióták esetében is. Így tehát előállt egy olyan módszer, amelynek eredményei összhangban vannak az eddig ismert genetikai régészeti eljárásokkal, azonban kiterjeszthető az élet fejlődésének sokkal távolabbi múltjába is.

Továbbfejlesztése és alkalmazása az Európai Kutatási Tanács támogatásával,

Szöllősi Gergely János vezetésével tavaly indult GENECLOCKS projekt központi célkitűzése. Szöllősi Gergely János, az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője 2016-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant támogatását.


Forrás: MTI, MTA
MTI 2018. április 3., kedd 12:33

Kulcsszavak

MTI, MTA, ELTE, evolúció

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább

Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább

Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább