A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül - közölte a Magyar Tudományos Akadémia kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint Szöllősi Gergely János és kutatótársai az evolúciós régmúlt lenyomatait DNS-szekvenciákban tárták fel, mivel az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái.

A kutatók módszerének alapja a pár évtizede felfedezett horizontális géntranszfer elnevezésű jelenség, amelynek során az élőlények DNS-szakaszokat vesznek át egymástól, majd beépítik saját örökítőanyagukba. Kiderült, hogy ez a jelenség nem ritka az élővilágban, és nagy szerepe lehet például egyes baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulásában.

A kutatócsoport ötlete egy egészen egyszerű felismerés: ha egy élőlény egy DNS-szakaszt vett át egy másiktól, akkor egészen biztos, hogy egy időben éltek. A kutatók 40 cianobaktérium-, 60 archaea- és 60 gombafaj teljes genomjában található sok tízezer gén szekvenciája alapján horizontális géntranszferesemények ezreit rekonstruálták. A rekonstrukciós hibák kiszűrésére saját optimalizálási eljárást dolgoztak ki, és így határoztak meg végül egy olyan fajképződési sorrendet, amely a legnagyobb számú géntranszferrel összeegyeztethető.

A kutatócsoport azt is megmutatta, hogy ez a fajképződési sorrend jól megfeleltethető a baktériumok, az archaeák és az eukarióták esetében is. Így tehát előállt egy olyan módszer, amelynek eredményei összhangban vannak az eddig ismert genetikai régészeti eljárásokkal, azonban kiterjeszthető az élet fejlődésének sokkal távolabbi múltjába is.

Továbbfejlesztése és alkalmazása az Európai Kutatási Tanács támogatásával,

Szöllősi Gergely János vezetésével tavaly indult GENECLOCKS projekt központi célkitűzése. Szöllősi Gergely János, az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője 2016-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant támogatását.


Forrás: MTI, MTA
MTI 2018. április 3., kedd 12:33

Kulcsszavak

MTI, MTA, ELTE, evolúció

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Tovább

A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Tovább

A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát

A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.

Tovább

Artery 2019

Artery 2019 konferencia Budapesten kerül megrendezésre október 10-12 között. Absztraktbeadási határidő: 2019 június 24. Korai regisztráció határideje: 2019 augusztus 9.

Tovább