TARTALOM

 VISSZA

 


Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól



| |
 

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.

A Trends in Genetics című szaklap új számában közölt tanulmányban a Kínai Tudományos Akadémia kutatói európai és nyugat-ázsiai emberi maradványok örökítőanyagát vizsgálták, a legidősebb minta 45 ezer, a legfiatalabb 7500 éves volt. Az eurázsiai családfa több mint 20 egyedének genomját elemezték.
.
A friss genomelemzés érdekes információkkal szolgál a kelet-ázsiai populációk szerkezetéről, vándorlásáról és egymással való kapcsolatairól, a késő őskőkori emberek és a maiak közötti kapcsolatról - mondta Fu Csiao-mej, az akadémia paleogenetikusa.

Megállapították, hogy legalább négy különböző populáció létezett Eurázsiában 35-45 ezer évvel ezelőtt. Korai ázsiai és európai emberek voltak, valamint olyanok, akiknek alig vagy egyáltalán nem találni rokonát a mai népességben.

A DNS-szekvenálás eredményei azt mutatták, hogy a 15-34 ezer évvel ezelőtt Eurázsiában élők genomja vagy a mai európaiakéhoz, vagy a mai ázsiaiakéhoz hasonlít, ami arra utal, hogy az elválás valószínűleg 40 ezer évnél régebben történt.

7500-14 000 évvel ezelőtt az Eurázsiában létező populációk genetikai hasonlóságai alapján jelentős interakció lehetett az egymástól nagy földrajzi távolságra élő csoportok között.

Az elemzés arra is rávilágított, hogy legalább két alkalommal keveredett a Homo sapiens és a neandervölgyi ember genetikai anyaga, az egyik 50-60 ezer évvel ezelőtt, a másik több mint 37 évvel ezelőtt lehetett.

A neandervölgyi örökség fokozatosan visszaszorult az európaiakban mintegy 14-37 ezer évvel ezelőtti kezdettel. Fu és kollégái szeretnék kiterjeszteni az ősi DNS kutatását Kelet-Ázsiára, Óceániára és Amerikára, hogy többet tudjanak meg a kontinensek genetikai őstörténetéről.



MTI 2018. január 26., péntek 18:39

Kulcsszavak

genetika, őstörténet, genom, homo sapiens sapiens

Kapcsolódó anyagok

Kihívások a gyomorrák célzott terápiájában - hatásosság és biztonság

A depresszió a poligénes vizsgálatok tükrében: a gének és a környezet közti kapcsolat szerepe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább