TARTALOM

 VISSZA

 


Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól



| |
 

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.

A Trends in Genetics című szaklap új számában közölt tanulmányban a Kínai Tudományos Akadémia kutatói európai és nyugat-ázsiai emberi maradványok örökítőanyagát vizsgálták, a legidősebb minta 45 ezer, a legfiatalabb 7500 éves volt. Az eurázsiai családfa több mint 20 egyedének genomját elemezték.
.
A friss genomelemzés érdekes információkkal szolgál a kelet-ázsiai populációk szerkezetéről, vándorlásáról és egymással való kapcsolatairól, a késő őskőkori emberek és a maiak közötti kapcsolatról - mondta Fu Csiao-mej, az akadémia paleogenetikusa.

Megállapították, hogy legalább négy különböző populáció létezett Eurázsiában 35-45 ezer évvel ezelőtt. Korai ázsiai és európai emberek voltak, valamint olyanok, akiknek alig vagy egyáltalán nem találni rokonát a mai népességben.

A DNS-szekvenálás eredményei azt mutatták, hogy a 15-34 ezer évvel ezelőtt Eurázsiában élők genomja vagy a mai európaiakéhoz, vagy a mai ázsiaiakéhoz hasonlít, ami arra utal, hogy az elválás valószínűleg 40 ezer évnél régebben történt.

7500-14 000 évvel ezelőtt az Eurázsiában létező populációk genetikai hasonlóságai alapján jelentős interakció lehetett az egymástól nagy földrajzi távolságra élő csoportok között.

Az elemzés arra is rávilágított, hogy legalább két alkalommal keveredett a Homo sapiens és a neandervölgyi ember genetikai anyaga, az egyik 50-60 ezer évvel ezelőtt, a másik több mint 37 évvel ezelőtt lehetett.

A neandervölgyi örökség fokozatosan visszaszorult az európaiakban mintegy 14-37 ezer évvel ezelőtti kezdettel. Fu és kollégái szeretnék kiterjeszteni az ősi DNS kutatását Kelet-Ázsiára, Óceániára és Amerikára, hogy többet tudjanak meg a kontinensek genetikai őstörténetéről.



MTI 2018. január 26., péntek 18:39

Kulcsszavak

genetika, őstörténet, genom, homo sapiens sapiens

Kapcsolódó anyagok

Kihívások a gyomorrák célzott terápiájában - hatásosság és biztonság

A depresszió a poligénes vizsgálatok tükrében: a gének és a környezet közti kapcsolat szerepe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább